Erről ne kérdezz állásinterjún

Írta: Baráth András  |  2016. június 28.  |  c 21 hozzászólás

Milyen témákat célszerű messzire elkerülnöd, amikor rajtad a sor, hogy kérdezz egy állásinterjún? És milyen kérdéseket kellene ezek helyett feltenned, hogy egy értelmes és érdeklődő jelölt benyomását keltsd, miközben elengedhetetlen információkat is beszerzel a munkakörről?

Erről ne kérdezz az állásinterjún | Gerilla Önéletrajz Műhely

Vannak típuskérdések, amikre számíthatsz egy állásinterjún. Bizonyára egyetértesz velem, hogy már ezekre sem könnyű válaszolni. De tudod hol csúszik a legtöbb álláskereső?

Amikor azt kérdezik tőlük, hogy “És Önnek van kérdése az állással kapcsolatban?”

Ilyenkor még a rutinosabb álláskeresők is leblokkolnak, és egy kis tétovázás után azt mondják, hogy: “Őőőő, köszönöm nincs, már minden kérdésemre választ kaptam.”

Ez óriási hiba

Mert mire számíthat a munkáltató egy olyan leendő kollégától, aki még kérdezni sem tud egy olyan fontos dologról, mint a leendő munkahelye. Szóval kérdezni márpedig kell. De nem mindegy, hogy mit.

Nézzük először, hogy milyen témákat érdemes messzire elkerülnöd!

Fizetés

Például ezek:

  • Milyen béren kívüli juttatásokkal számolhatok?
  • Mennyi juttatással számolhatunk kiküldetésben, és mi számít annak?
  • A saját gépkocsihasználatot milyen összegben ellentételezi a cég?
  • Kell-e túlórázni? Ha igen, akkor hogyan kompenzálják?
  • Ez mind szép és jó, de mennyit fizet mindezért?

Alapszabály, hogy egy állásinterjún soha nem a jelölt hozza szóba a juttatások témáját. Egyszerűen nem elegáns, és azt a benyomást keltheti, hogy Neked a pénz a legfontosabb. Másrészt taktikai szempontból sem célszerű, mert egy állásinterjún Te abban vagy érdekelt, hogy minél később beszéljetek a pénzről. Akkor, amikor már nyeregben vagy.

Persze, ha az interjúztatóid rákérdeznek a fizetési igényedre anélkül, hogy bemutatták volna a cég javadalmazási rendszerét, akkor vissza lehet, és vissza is kell kérdezni.

“Mielőtt válaszolok erre a kérdésre, megtudhatnám, hogy hogyan épülnek fel a juttatások Önöknél?”

Nem tudod hogyan válaszolj jól az interjún a legnehezebb kérdésekre is? Akkor itt a segítség! Töltsd le most ingyenesen a 3 legnehezebb állásinterjú kérdést feldolgozó tanulmányomat >>

Ne az interjúztatóktól várd, hogy megindokolják, miért kellene náluk dolgoznod!

Ezekre a kérdésekre gondolok:

  • Mondjon három érvet, hogy miért válasszam az Önök cégét munkahelyemnek!
  • Ha a munkaidő végén megfigyelném az irodából hazafelé tartó dolgozókat, milyen arcokat látnék? Elégedett, vidám vagy fáradt, stresszes embereket?
  • Ön miért dolgozik a cégnek?
  • Miért lenne nekem a legmegfelelőbb az Önök által kínált lehetőség, pozíció? Miért lenne nekem jó az Önök cégénél dolgozni?
  • Miért az Önök cégének/vállalatának kötelezzem el magam?

Ezek a kérdések olyanok, mintha fordítva ülnénk a lovon.

Nem a cég feladata, hogy meggyőzzön, miért kellene náluk dolgoznod. (Hacsak nem vagy egy olyan sztármenedzser, akit éppen megpróbálnak elcsábítani a jelenlegi munkáltatójától.)

Ezzel szemben alapvető elvárás egy jelölttel szemben, hogy meg tudja indokolni, miért is szeretne annál a cégnél dolgozni, ahová pályázatot nyújtott be. Ezért is kérdezik meg sokszor már az interjú legelején, hogy “Miért szeretne nálunk dolgozni?”

Ne próbáld tehát Te “vizsgáztatni” az interjúztatókat, mert így az egyik legalapvetőbb elváráson fogsz elhasalni.

Az önéletrajzról pedig már egyszerűen fölösleges őket kérdezni

  • Mi volt az a pont az önéletrajzomban, ami alapján alkalmasnak tartanak a kínált pozícióra?
  • A beküldött önéletrajz vagy a személyes elbeszélgetés inkább az, ami dönteni fog?
  • Mi tetszett, és mi nem tetszett az önéletrajzomban?
  • Önök mit változtatnának az önéletrajzomon, hogy még jobb legyen?
  • Mi fogta meg Önt az önéletrajzomban?
  • Mit hiányol az önéletrajzomból?

Az önéletrajz szerepe, hogy behívjanak interjúra. Ha már ott ülsz a meghallgatáson, akkor innentől kezdve csakis az állásinterjún elhangozottak számítanak. Ha az önéletrajzoddal kapcsolatban kérsz visszajelzést, akkor valamilyen szinten nyitott kapukat döngetsz. Használd ki a rendelkezésre álló időt okosabban!

Kérdezd meg inkább ezeket!

Ha a fentiek nem szerencsés kérdések, akkor nézzük, hogy mi az, amiről mégis érdemes kérdezned az állásinterjún!

Munkakörrel, feladatokkal kapcsolatos kérdések

Az egyik legjobb ötlet, ha magával a munkával és a feladatokkal kapcsolatban kérdezel. Egyrészt pontosabb képet kapsz arról, hogy mi is lesz a felelősséged, másrészt ez alapján el fogod tudni dönteni, hogy a munka tényleg Neked való-e.

  • Mi lenne a legfontosabb, legsürgősebb cél, amit el kellene érnem?
  • Mi volna a legsürgősebb változtatás, fejlesztés, amit végre kellene hajtanom?
  • Milyen mindennapi elvárásokkal és felelősségekkel jár a pozíció betöltése?
  • Mi lenne a legfontosabb feladat, amit az adott területen gyorsan meg kellene oldani?
  • Hogyan írná le az adott pozícióban egy átlagos munkanap feladatait?

Szeretnél segítséget kapni az állásinterjú felkészülésben? Akkor töltsd le most teljesen ingyenesen a Hogyan válaszolj jól a 3 legnehezebb állásinterjú kérdésre c. tanulmányomat itt >>

Értékesítési lezárás típusú kérdések

Értékesítésben lezárásnak hívják azt a műveletet, amikor egy tárgyalás végén az értékesítő megpróbálja nyélbe ütni az üzletet. Az elv sokszor az, hogy egy értékesítő ne legyen szívbajos elkérni a vevő megrendelését. A bátrabbak ugyanezt a forgatókönyvet követik állásinterjún is.

Az alábbi kérdések a “lezárást” szolgálják. Ezekkel a kérdésekkel arra készteted az interjúztatót, hogy “valljon színt”. Esélyes vagy-e az állásra, vagy nem? Ha azt a választ kapod, hogy nem, akkor esetleg ott a helyszínen tudod kezelni a kifogást. Ha nem sikerül, akkor pedig legalább már van visszajelzésed arról, hogy mit kellene legközelebb jobban csinálnod.

  • Mikor kezdhetek?
  • Eggyel óvatosabban: “Mi lesz a kiválasztás során a következő lépés?”
  • Ön alkalmasnak tart az állás betöltésére?
  • Megfelelő vagyok az állásra?
  • Az eddigiek alapján melyik az a legnyomósabb ok, ami miatt NEM engem választana az állásra, ha így tenne? (Amint erre válaszol az interjúztató, kapnék egy lehetőséget az első benyomás óvatos megváltoztatására.)
  • Ön szerint megfelelő lennék a meghirdetett állásra?

A cégkultúra óvatos feltérképezése:

A kerülendő kérdéseknél azt írtam, hogy ne a céggel mondassuk el, miért érdemes náluk dolgoznunk. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy valamennyire megismerjük a cégkultúrát, a vállalat kilátásait. Ezekkel a kérdésekkel pontosan erre világíthatsz rá:

  • Miért keresnek új munkatársat? Esetleg megválnak valakitől vagy további fejlesztés miatt?
  • Mi miatt üresedett meg a pozíció?
  • Mi alapján értékelik a teljesítményemet?
  • Milyen terveik, céljaik vannak a cégnek a közeljövőben illetve hosszabb távon?
  • Milyen fejlődési lehetőségek vannak az Önök cégénél?
  • Hogyan működik Önöknél a teljesítményértékelési rendszer?
  • Ön miért szeret itt dolgozni?

Ha követed ezeket az útmutatásokat, akkor már egyvalamiben biztosan kiemelkedsz majd a többi jelölt közül. Fogsz tudni kérdezni, és jó kérdéseket teszel fel. Már csak arra kell figyelned, hogy a Neked intézett kérdésekre is jól válaszolj!

Üdvözlettel,

András

Állásinterjú banner | Gerilla Önéletrajz Műhely

 

A szerzőről

Baráth András

Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő és elhelyezkedési tanácsadó. András álmodta meg és hozta létre 2009-ben a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal a céllal, hogy segítsen elhelyezkedni az álláskeresőknek az általa kidolgozott gerilla önéletrajz módszerek valamint a modern álláskeresési technikák segítségével. András a legjelentősebb szakmai szervezet, az Önéletrajzírók és Karriertanácsadók Nemzetközi Szövetségének (Professional Association of Resume Writers and Career Coaches) tagja, és vizsgázott szakértője. Büszke arra, hogy az elmúlt hét évben több ezer álláskereső talált új állást az általa tanított álláskeresési stratégiák segítségével.

Hozzászólások

Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!

A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.


Sógor Márta
2016. június 28. kedd 19:08

Kedves András! Mivel az agglomerációból járnék be Bp.-re, egyszerűen muszáj rákérdeznem az utazási költségtérítésre, mert az interjúztatók nem szoktak kitérni rá, nekem pedig döntő lehet, hogy hozzájárulnak-e a munkába járásomhoz, mert ha nem, van, hogy nem is éri meg bejárnom... :( Elegáns vagy sem, rá kell kérdeznem, mert ez nem afféle plusz juttatás, hanem a munkával kapcsolatos elengedhetetlen kiadás. Ekkor persze kiderül az is, hogy nem helybéli vagyok. Nem egyszer derült ki, hogy ez volt az oka annak, hogy más jelentkezőt választottak. Na, akkor most mit tehetek...?

Válasz

    Baráth András
    2016. június 29. szerda 09:49

    Kedves Márta, kérdezz majd rá nyugodtan, de csak a bértárgyalás részeként, és ne Te hozd szóba a fizetési / utazási támogatás témát. Lásd az alábbi hozzászólásra adott válaszomat.

    A távolabbi lakhely miatt gyakran előfordul, hogy a cégek hátrányosan megkülönböztetnek jelölteket (és nemcsak az utazási támogatás miatt, hanem azért is, mert azt feltételezik, hogy nem fogod bírni hosszú távon az ingázást.) Ezért is áll érdekedben, hogy a kiválasztási folyamatban a lehető legkésőbb beszéljetek erről, amikor már nagy esély van rá, hogy tetszel nekik és Téged akarnak az adott pozícióra. Ha ugyanis kiderül, hogy nincs a cégnél utazási költségtérítés, a béralku részeként erre hivatkozva kérhetsz egy kicsivel több fizetést.

    Válasz

    Boda Viktor
    2016. október 2. vasárnap 09:26

    Márta , nem tudom kaptál e már választ , de valamilyen szinten a bérigénybe kalkulálnám a bejárást vagy annak nyomósabb részét (50%+) - így ha 9HUF/km még akkor is jó lehet.

    Az írásról annyi jutott eszembe hogy ezek szerint sikerült annyit interjúra járnom hogy már zsigerből ismerem az etikettet :) De a távolabbi helyekre kizárólag megjelölt bérért vagyok hajlandó menni, mert volt hogy a megjelölt bérigényem köbö felét kínálták az interjú végén.(belekalkuláltam az adott város albérleteit is) ... ... És most úgy vagyok hogy belföldön csak helyben vagy külföld.

    Válasz

Tamás
2016. június 28. kedd 21:50

Szia András!

Ne haragudj, hozzászólásom miatt, de maximálisan kiverte a biztositékot nálam és megdöbbentőnek tartom az itthoni munkaadói arroganciát a fizetés kérdésében. Azt írtad, hogy nem elegáns és taktikai szempontból sem ildomos rákérdezni a fizetésre...Most ez komoly?Ennyire hülyének nézik a dolgozókat, az alkalmazottakat itthon Magyarországon? Ha valami nem elegáns, akkor ez tényleg nem az, de pont forditva, mégpedig a munkáltatók részéről...megpályáztatni vkit egy mégcsak kb sem látható célért. Mert mi a cél? A dolgozónak az nyilvánvalóan, hogy a maga és hozzátartozói számára biztosítani a túlélést a megkeresett pénz által. Természetes, hogy más tényezők is befolyásolják a munkát és a döntéseket mindkét részről, pl.munkaidő,munka jellege,munkakörnyezet...de a legfőbb mégis jellemzően a fizetés és abér kérdése. Ennyire alacsony szinten van a magyar munkáltatói kultúra vagy a munkák meghirdetése valami szégyellni való dolog, amiről titkolózni kell, ha a viszonzás kerül szóba? Bezzeg az elvárásokat nem szégyenlik leirni részletesen és irreális ,irreleváns dolgokat kérni nem is ritkán. Megjártam európát és a nyugatot és tudom,hogy mi van ott. Nem az itthoni ködösítés megy. Minden meghirdetett állásnál odaírják, hogy éves,havi vagy órabér szinten mire számítson a sikerres pályázó, minimálisan kezdetben,de sok helyen még azt is megjelölik,hogy mennyi idő után milyen mértékben emelkedik a bér. Nem nekünk kellene rosszul érezni magunkat a fizetés miatt, hanem a cégeknek, akik hülyének nézik az embert és aprópénzzel szúrják ki a szemünket maximum elvárások mellett. Sebaj, van még hely jó munkaerő számára Németországban, Angliában, Hollandiában, Amerikában...Ha itthon nem kellünk és nem becsülnek minket még ennyire sem, hogy őszinték és nyiltak velünk szemben.

Válasz

    Baráth András
    2016. június 29. szerda 09:34

    Kedves Tamás, a fizetésről lehet, és kell is beszélni. Arról van inkább szó, hogy az interjúnak is van egy íratlan etikettje, és eszerint a fizetés témáját a munkáltató hozza szóba. Biztosak lehetünk benne, hogy rá fognak kérdezni a fizetési igényünkre, és természetesen akkor mi is rákérdezhetünk a minket érdeklő részletekre.

    Igen, Nyugat-Európa több országában jellemző, hogy már az álláshirdetésbe beleírják a fizetés nagyságrendjét. Ettől mi még messze vagyunk, mindazonáltal nyugodtan lehet a fizetésről kérdezni - de csakis akkor, amikor a munkáltató szóba hozta a témát.

    Válasz

      Gláser Gábor
      2016. június 29. szerda 11:01

      Kedves András!

      A helyzet az, hogy sok esetben a leendő munkavállaló nem hozza szóba a fizetést (az esetek jó részében azért, mert akkor nyomban sarkon fordulna a jelölt), és nem ritkán az ember a szerződésből tud "tájékozódni". A mai munkáltatók ködösítenek, a "fizetésünk versenyképes" válasz pedig nem kielégítő, mert nem mindegy, hogy Etiópiában versenyképes avagy itthon.
      Kicsit kitérve: munkáltatók 70-80%-a el van tévedve, és nem azt nézi hogy a munkavállaló meg tud-e élni a leendő fizetéséből, hanem beosztályozza a munkát, hogy "ez ennyit ér, ne várjon többet, oldja meg".

      Gláser Gábor
      2016. június 29. szerda 11:02

      *Munkavállaló helyett munkáltató. Elnézést :)

    Sándor
    2016. június 29. szerda 11:00

    Szia Tamás!

    Azt látom, hogy félreértetted, vagy nem értetted meg, mert nem követted Andrást és "tananyagait" folyamatosan:
    A bértárgyalás egy külön része a folyamatnak, mégpedig a legvégén.
    A jelöltek közül csak 1-3-5 fő jut el eddig, a többiek a kihullanak a rostán a közbenső felvételi részekben (pályázat-tesztek-interjúk-problémamegoldás).
    Te valószínűleg keresett szakember vagy külföldön (mindegy, hogy takarító vagy informatikus), ezért az álláshirdetésben a jövedelemmel csábítanak el többnyire nyugatra keletről. Ennek megfelelően mindig találsz bérmegjelölést a hirdetésekben, és a pályázás folyamata ezzel módosítottan zajlik le.
    Magyarországon alig-alig van hiányszakma (nagyjából az orvosokkal és az informatikusokkal kezdődik és velük be is fejeződik), így nálunk a munkáltatók vannak kiegyenlíthetetlen fölényben. Ez még évtizedekig is így fog maradni, mivel a bérszínvonal nálunk aránytalanul alacsony az erősebb nyugati gazdaságokéhoz képest.
    A folyamat tehát az, hogy a nyugati munkáltatók igyekeznek magukhoz csábítani a jól képzett keleti munkavállalókat, a keleti munkavállalók meg igénylik, hogy a nagy kaland előtt kapjanak valami kapaszkodót, ezért a bér megjelölése központi kérdés.
    A keleti országokban viszont (ismét a nyugati cégek) helyben is tömegével kapnak munkaerőt, ezért a legjobbak közül válogathatnak, és diktálnak a munkavállalóknak. Itt a nyugati cégeknek kell kapaszkodó abban a tekintetben, hogy a munkavállaló eléri-e a kívánt szintet, amely a munkavégzéséhez szükséges, és csak akkor tud a cég a bérről tárgyalni, ha pontosan megállapította, hogy milyen szintet ér el a munkavállaló.
    Talán így átlátod már, hogy miért és hogyan működik a munkaerőpiac úgy, ahogy, és hogy mi a különbség a nyugati és a keleti munkaerőpiacok között...

    Válasz

      Tamás
      2016. június 29. szerda 22:24

      Ezt a bullshitet ugye magad sem hiszed el. Azt hiszem még nálam is tájékozatlanabb vagy a nyugati munkaadókkal kapcsolatban, de az itthoni hiányszakmák terén is...Csak gyere le Szabolcsba vagy Borsodba. Ezek az ország legsötétebb vidékei több szempontpól is, de munka és fizetés terén mindenképpen. És nem találnak dolgozókat bizonyos területekre. Havonta keresnek meg egy bizonyos cégtől, hogy nem akarok-e hozzájuk menni, de nemet mondok mindig, operátori és gépkezelő vagy targoncás meló... Egyszerüen nem találnak embert, persze szarul is fizetnek...És évek óta így van.Persze, hogy mindenki dunántúlra vagy külföldre vándorolt a környékről is, aki csak jószakember és megteheti...

Zsuzsa
2016. június 29. szerda 08:08

Kedves András!

Szerintem pedig jó az elején tisztázni a bérigényt illetve ajánlatot. Jártam úgy, hogy a munkáltató kérte a bérigényem megjelölését a pályázatban. Ezután behívott állásinterjúra. Én abban a hiszemben mentem el, hogy ha találkozni akar velem, megfelel neki a fizetési igényem. Ehhez képest a kb. 40 perces beszélgetés végén nagyságrenddel kevesebbet ajánlott. Miért raboljuk egymás idejét feleslegesen? Arról nem beszélve, ha az állásinterjún megemlítem, hogy 45 évesen nekem már nem felel meg, ha csak minimálbérre jelentenek be, már nem is tárgyalnak velem tovább.

Válasz

    Baráth András
    2016. június 29. szerda 09:44

    Kedves Zsuzsa, a gyakorlat leginkább az, hogy a kiválasztás során viszonylag gyorsan meggyőződnek arról a személyzetisek, hogy a fizetési elvárásunk benne van-e a munkakörhöz tartozó sávban. Hiszen nekik sem érdekük olyan jelöltekkel amit ők adni tudnak. Gyakran már a telefonos interjú során rákérdeznek erre, sőt, ugye sok cég már az önéletrajzban kéri megjelölni a fizetési elvárást. De azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül szolgálja a mi érdekünket.

    Én például inkább beszélnék akkor a pénzről, amikor tudom, hogy engem akarnak, hiszen így már létrejött egyfajta alkupozíció: látják, hogy jó vagyok, tudom, hogy szimpatikus vagyok nekik. Addigra pedig már a cégről és a teendőkről is sokat megtudtam, tehát fizetési igényem megjelölésekor a munka mennyiégét is valamelyest figyelembe tudom venni.

    Persze így benne van az a lehetőség a pakliban, hogy nem tudják megadni azt a pénzt, amire nekem szükségem van, és így raboltuk egymás idejét 45 vagy 60 percig. Ám ezt nézhetem úgy is, hogy hasznos állásinterjús és munkaerő-piaci tapasztalatot szereztem. Szerintem ez megér egy órát.

    Válasz

      Zsuzsa
      2016. június 29. szerda 10:19

      Kedves András!

      Igaza van, de... Amikor munkanélküli az ember minden fillér számít. Nekem egy állásinterjú alapból kb. 2.000,- Ft költséget jelent (vonatjegy + BKV). Ezért nem mindegy, hogy "raboljuk-e egymás idejét". Amiről írtam előzőekben, azért mérgesített fel, mert pontosan leírtam - a munkáltató kérésére - a bérigényemet, behívtak interjúra (utazási költségemben és fél napomba került) feleslegesen, mert az ő fizetési elképzelésük köszönő viszonyban sem volt az enyémmel. Hogy pontosan értse. Én 45 évesen, 20 éves szakmában eltöltött tapasztalattal nettó 150.000,- Ft-ot kértem. Ők 120.000,- Ft-ot minimálbérre bejelentve, a többit kézbe.
      Egyébként azt gondolom nem a munkavállalók "ülnek fordítva a lovon", hiszen azt halljuk, hogy rengeteg szakmában a munkáltatók már nem találnak megfelelő munkaerőt. Talán nem ártana egy kicsit magukba nézni és most nem csak a fizetésekről van szó, hanem arról, ahogy a dolgozókkal bánnak. Ingyen túlóráztatás, szabadság nem kiadása, stb....

Pallagi Norbert
2016. június 29. szerda 10:06

Tisztelt Baráth András !
Sokat segít ez a cikk az interjúkon feltenni kívánt kérdések megválasztásában.
Sok hasznos információt tartalmaz, valamint tanácsokat.

Tisztelettel:
Pallagi Norbert

Válasz

    Baráth András
    2016. június 29. szerda 11:08

    Kedves Norbert! Örülök, hogy hasznosnak találtad a cikket.

    Válasz

AnonímJózsi
2016. június 29. szerda 13:49

Kedves András!

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy munka mellett "válogatok".
Normál esetben a bértárgyalás tényleg nem kéne, hogy része legyen az interjúnak, viszont sok esetben az igényelt bér és a munkáltató által kínált maximum között igen nagyra nyílik az a bizonyos olló. Elég kellemetlen tud lenni, amikor több órányi interjú sorozat után kiderül, hogy az önéletrajzban megjelölt nettó bérigényt még az ajánlott bruttó sem közelíti meg. Részemről nem is jelentkezem oda, ahol a bérszint nincs legalább sávosan meghatározva már az álláshirdetésben.

Válasz

Szabó Andrea
2016. június 30. csütörtök 07:51

Kedves András!

Valahogy mindig azt érzem, hogy az embereket az "átlagmunkavállalók" csoportjába sorolod,-és mindig, minden esetben azt kell éreznie valakinek, hogy "Ó milyen jó, milyen káprázatos lehetőség elött állok!" . -Pedig nem mindig így van, -lehet , hogy egy állásinterjún nem csak az derül ki, hogy egy m.vállaló alkalmas e a pozicóra, hanem az is alkalmas e neki az a hely! - mivel kettőn áll a vásár! - Véleményem szerint igenis meg kell kérdezni azt is , hogy milyen cafatériára számíthat az ember, mennyiben támogatják a közlekedést , lakhatást,-mert mi van , ha az ember 3 nyelven beszél, remekül kezeli a PC-t és igen, jó a szakmájában is! - Tehát nem kell mindig "megalázkodni" azért , mert én megyek állásinterjúra. Lehet, hogy a munkahelynek adott esetben nagyobb szüksége van az én szakértelmemre, mint nekem az ő megajánlott pénzükre.Szerintem "klasszikusan" nincsenek "megírt" forgatókönyvek egy állásinterjúra......persze, ha az ember elégszer probálja, majdcsak sikerül. :) - szerintem a siker titka, ha olyan szaktudással rendelkezel, amely feltétlenül szükséges a munkáltatónak-és nincs igazán sok jelölt! :)

Válasz

P. Dénes
2016. július 2. szombat 02:59

Sok évvel ezelőtt, amikor már hosszabb ideje voltam munkanélküli (ez nálam 2 hónap), örültem, hogy dolgozhatok és nem tettem fel a következő kérdést: "Ez mind szép és jó, de mennyit fizet mindezért?" csak a harmadik munkanapon. - Akkor sem kapkodták el a munkaszerződés megírását, így nem láthattam leírva semmilyen összeget...
Ott is hagytam őket a válasz után, és a nagynéném, aki által hozzájutottam a melóhoz, sírva kért tőlem bocsánatot, mert általam tudta meg, hogy a cég külsős vállalkozója csak az akkori minimálbér felét fizeti...
Sok esetben még most is így müxik a rendszer, és ha ingázol, útiköltség-térítésről ne is álmodj!

Válasz

pardes
2016. július 4. hétfő 18:33

Nem értem,hogy miért ne lehetne megkérdezni az állásinterjún,hogy kifizetik-e és hogyan a túlórát.Már csak azért sem,mert én is mondhatom azt,hogy nem kívánok Önöknél dolgozni ha válasz nemleges vagy nevetséges összeget ígérnek,vagyis kölcsönös választás van én keresek munka adót ők meg munkavállalót.Sokat elmond a cégről ha erre nem válaszolnak,vagy mellébeszélnek.És ez azért is furcsa,mert több tonna irodalom szól arról,hogy az álláskereső legyen őszinte,nyitott stb, de ha ez így van, akkor ez fordítva is elvárható kellene,hogy legyen,sőt a válasznak is,még pedig azt,hogy természetesen a túlórát kifizetjük.Arról nem beszélve,hogy a cég szinte bármit kérdezhet tőlünk,náluk a CV-nk,nyitott könyv vagyunk,míg mi nem tudhatjuk meg a választ egy nagyon alapvető kérdésre,hogy nekünk megéri-e az adott cégnél dolgozni vagy az időnket tölteni,hogy bejussunk a következő interjú körrre.

Válasz

Jain Zar
2016. július 19. kedd 14:48

Én már a legelső telefonos megkeresés során közlöm, hogy nagyságrendileg mennyit keresek a jelenlegi munkahelyemen és azt is világosan elmondom, hogyha ennél jobbat nem tud mondani, akkor felesleges belemennünk a pozi részleteibe.
Igaz, én nem szoktam állást keresni, csak a LinkedIn-ről hívogatnak a HR-esek és fejvadászok. Miért ne hallgatnám meg őket? Hátha van egy jobb ajánlatuk. :)
Ezzel a taktikával 2 év alatt a megötszöröztem a fizetésem. Lassan, ha további növekedést szeretnék elérni, akkor tényleg el kell mennem külföldre.

Válasz

Balázs
2016. szeptember 29. csütörtök 13:46

Ezt nem értem teljesen... Nem lehet felhozni a juttatás körülményeit mert úgy tűnhet "csak a pénz érdekli a jelöltet"
Az állás interview nem egy szerződési feltétel tárgyalás?
El tudom képzelni:
1. céges tender egyeztetésen a jelentkező cég nem kérdez rá a keretösszegre,mert úgy tűnne mintha csak a pénzért vállalná a projectet
2.Ha legközelebb burkoltan rákérdeznek arra hogy mennyire vagyok értékes munkaerő mennyire dolgozom keményen,akkor tiltakozni fogok mert "úgy tűnhet mintha a céget csak a munkateljesítményem érdekelné és a lelki világom nem."

Válasz

Kriszti
2016. október 1. szombat 23:27

Kedves András! Én sem értek egyet azzal, hogy az álláskereső "óriási hibát" követ el, ha "szóba meri" hozni a fizetést, a juttatásokat, túlórákat. "Egyszerűen nem elegáns, és azt a benyomást keltheti, hogy Neked a pénz a legfontosabb." Könyörgök, ha csak nem önkéntes munkáról van szó, mi másért megy el az ember dolgozni, ha nem a pénzért? Ez nem tolakodás vagy bunkóság, munkavállaként egyszerűen jogom van tudni, milyen fizura számíthatok, hogyan kezelik a túlórákat, mikortól adják a cafetériát és mennyit, stb. Én szeretem a munkámat, szeretek dolgozni, de munkát vállalni ettől még nem a jótékonyságról, az önzetlenségről szól, és nem is a megalázkodásról. Az ilyen kérdéseken egyetlen munkáltatónak sem szabadna megsértődnie, hanem becsületesen, csúsztatások nélkül válaszolni. Ha én pl. egy ruhát kínálok eladásra, a hirdetésben leírom a méreteket és az árat, a termék helyét, állapotát, a postázási lehetőséget, nem az érdeklődőktől várom el, hogy találgassanak. És ez így korrekt. Én a bérigénynél mindig egy sávot szoktam megadni, ha a munkáltató még nem döntötte el pontosan, mennyit akar adni, ő is adhat egy sávot, de így az ember legalább képet kap arról, mire számíthat. Nyilván az igaz, hogy az interjúkkal tapasztalatot szerez az ember, csakhogy interjúkra járni rengeteg idő és nagyon fárasztó, megszervezni sem olyan egyszerű, ha valakinek éppen van munkája, de másikat keres. Az idő a munkavállalónak és a munkáltatónak is drága, ezért kellene a legelején tisztázni a bért és a juttatásokat is az elvárások mellett, így meg lehet spórolni a felesleges köröket. Nem sok értelme van annak, amikor diplomás, nyelveket tudó emberekkel a 2-3. kör legvégén közlik, hogy "akkor bruttó 120 ezer Ft-ra gondoltunk". Mert ez meg nemhogy nem elegáns, hanem egyenesen undorító és megalázó. De az ilyen inkább derüljön ki az elején, mint később.

Válasz

Az önéletrajzok 5 legsúlyosabb hibája
Ingyenes e-book tanulmány
A pályázók 99%-a 5 tipikus hibán bukik el. Ha figyelsz arra, hogy ezeket a hibákat NE kövesd el, akkor:
  • biztosan NEM KERÜL rögtön a KUKÁBA a pályázatod,
  • az ÖNÉLETRAJZODDAL KI FOGSZ TŰNNI a tömegből,
  • MEGNYERED a toborzók figyelmét,
  • és TÖBB ÁLLÁSINTERJÚRA fognak behívni.
Az önéletrajzok 5 legsúlyosabb hibája e-book

Gerilla Önéletrajz Tippek

Ingyenes önéletrajzíró tanfolyam ajándék tanulmánnyal. Kérd el most!

Kérlek, add meg a keresztneved!
Kérlek, add meg az email címed!