Hogyan kezelj egy 25 éves HR-est az állásinterjún?

Írta: Baráth András  |  2016. július 14.  |  c 23 hozzászólás

Rengeteg középkorú ügyfelemtől hallok vissza negatív visszajelzéseket az őket interjúztató fiatal személyzetisekkel kapcsolatban. Mivel sok álláshoz rajtuk keresztül vezet az út, itt van egy 3 pontból álló használati útmutató hozzájuk:

Hogyan kezeld a HR-est? | Gerilla Önéletrajz Műhely

Tagadhatatlan, hogy a kiválasztást végző szakemberek között sok a fiatal. Ennek több oka van. Az egyik, hogy a toborzás és interjúztatás nagyon kemény meló. Aki vállalatnál HR területen dolgozik, az néhány év toborzás után igyekszik más területre átevezni, például tréningekkel foglalkozni vagy HR projektekkel, szervezetfejlesztéssel, stb.

Ennek aztán az lesz a következménye, hogy a “kulimunkát” – a jelöltek felkutatását, az önéletrajzok szelektálását és az első körös interjúztatást – a fiatal, friss diplomás vagy néhány éves tapasztalattal rendelkező HR-es munkatársakra bízzák. Ők még szívesen csinálják.

Ebből aztán az a fura helyzet állhat elő, hogy egy 40-50-55 éves, komoly élet- és szakmai tapasztalattal rendelkező jelölt sorsáról és alkalmasságáról egy 25 éves dönt.

Légy felkészült, és akkor sokkal magabiztosabb leszel az interjún. A felkészüléshez kérd el most a 3 legnehezebb állásinterjú kérdést feldolgozó ingyenes tanulmányunkat.

3 tipp, hogy hogyan kezelheted ezt az állásinterjún:

1) Ne ítélj a kor alapján!

Talán ez az egyik legfontosabb szabály. Mert ha Te nem szeretnéd, hogy a korod alapján ítéljenek meg, Te sem teheted meg ugyanezt. Biztosan vannak a fiatal személyzetisek között is olyanok, akik (még) nem alkalmasak erre a feladatra. De sokan vannak olyanok, akik a rájuk bízott munkát igen magas szinten művelik, még ilyen fiatalon is.

A lényeg, hogy ne ítélj elsőre, mert ez az egész hozzáállásodra és kisugárzásodra akaratlanul is negatív hatással lesz az állásinterjún!

2) Kezeld partnerként a HR-es munkatársat!

Akár munkaközvetítőnél interjúzol, akár közvetlenül a munkáltatónál, az álláshoz gyakran éppen a 25 éves személyzetis munkatárson keresztül vezet az út. Kezeld őt egyenrangú partnerként, mert ha úgy tetszik, ő a Te ügynököd. Ez különösképpen igaz a munkaközvetítők esetén: ha már behívtak állásinterjúra, akkor ő is abban érdekelt, hogy  az állást minél előbb betöltsék.

Ahhoz azonban, hogy ő el tudjon Téged adni a megbízó munkáltatónak vagy cégen belül a szakmai vezetőnek, meg kell, hogy ismerjen, meg kell, hogy nyerd magadnak. Mert ha ezt sikerül elérned, akkor éppen ő fog melletted érvelni, hogy miért kellene Téged alkalmazni annak ellenére, hogy már elmúltál 45 vagy 50 éves.

Az állásinterjú felkészülésben segít Neked segítséget az ajándék Hogyan válaszolj jól a 3 legnehezebb állásinterjú kérdésre tanulmányunk. Itt tudod letölteni >>

3) Ne a hibákat keresd, hanem segíts neki!

Istenem, hány kifakadást hallottam már ügyfelektől, olvasóktól, hogy a HR-es még az adott szakmához sem ért, amire munkaerőt keres?! Ez bizony még a tapasztaltabb személyzetiseknél is így van sokszor, nem beszélve a fiatalakról.

Ahelyett, hogy éreztetnéd vele a rosszallásodat, segíts inkább neki! Segíts neki azzal, hogy elmagyarázod a szakma finomságait, és segítesz részleteiben megérteni a munkakört! Nagyon hálás lesz ám Neked ezért, és így követeddé tudod tenni.

A középkorúakkal szemben sokszor az a legnagyobb fenntartás, hogy nem fognak tudni beilleszkedni a vállalat jóval fiatalabb munkahelyi gárdájába. Ha az állásinterjún kiosztod vagy lekezeled a fiatal HR-es munkatársat, akkor pontosan ezt a negatív előítéletet támasztod alá.

Alkalmazkodj a helyzethez!

A kor alapú diszkrimináció tagadhatatlanul jelen van a munkaerőpiacon. De ez nem a 25-30 éves személyzetisek hibája. Ne tetézd még azzal a helyzetet, hogy a köztetek lévő generációs különbségnek teret engedsz! Próbáld meg inkább partnerként kezelni, mert ez szolgálja legjobban a Te érdekeidet!

Tudom, ez nehéz. De nézd: egy fiatal orvost sem küldesz el melegebb éghajlatra, ha vele van dolgod. Ő akkor is doktor úr, ha éppen most tette le a szakvizsgát. Rábízod magad a szakértelmére, mert a többségük nem véletlenül van ott, ahol.
Állásinterjú banner | Gerilla Önéletrajz Műhely

A szerzőről

Baráth András

Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő és elhelyezkedési tanácsadó. András álmodta meg és hozta létre 2009-ben a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal a céllal, hogy segítsen elhelyezkedni az álláskeresőknek az általa kidolgozott gerilla önéletrajz módszerek valamint a modern álláskeresési technikák segítségével. András a legjelentősebb szakmai szervezet, az Önéletrajzírók és Karriertanácsadók Nemzetközi Szövetségének (Professional Association of Resume Writers and Career Coaches) tagja, és vizsgázott szakértője. Büszke arra, hogy az elmúlt hét évben több ezer álláskereső talált új állást az általa tanított álláskeresési stratégiák segítségével.

Hozzászólások

Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!

A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.


Ragó Ferencné Ágnes
2016. július 14. csütörtök 13:29

Kedves András! Rendkívüli amit Te véghezviszel ebben a lehetetlenül lelketlen világban! Egy segíteni akaró ember, aki a tudását, tapasztalatát szívesen megosztja azokkal, akik igen "bénák"(bocsánat akiket megsértettem) a mai álláskereső állapotban. Nekem abban segítettél egyenlőre, hogy átértékeljem azt a helyet ahol vagyok és eldöntsem a kérdést, hogy miért változtatnék és miért maradjak. A blog anyagai alapján tudom milyennek kellene lennie a főnöknek és milyennek nekem. Mérlegre tettem mindkettőt és úgy gondolom, hogy egyenlőre lenyugszom és maradok. A munkahelyemen most érkeznek be a jelentkezések egy 4 órás érettségit igénylő fogyatékos gyermekekkel foglalkozó helyre. Megdöbbentő a jelentkezők széles köre, a pályázatok minősége. Nem én döntök a személyről, de a te útmutatásaid alapján van tippem a jelöltről. Egyenlőre maradok a munkahelyemen is és mély Tisztelettel Irányodba is! Köszönöm: Ágnes

Válasz

Solti Balázs
2016. július 14. csütörtök 14:33

Ezeknek a fiatal HR-esek túlnyomó többsége nem tud interjúztatni. Találkoztam olyannal is, aki papírból olvasta az előre megírt kérdéseket (ráadásul multicégnél dolgozik az illető kislány), annyira látszott rajta, hogy izgult, vagy nem volt felkészülve. Nem is egyedül volt, hanem egy tapasztalt szakemberrel. A kérdések teljesen sablonosak voltak.

Az meg a másik, hogy nem nézett a szemembe (a túlnyomó többséggel ugyanez a helyzet), hanem a papírra, ahova jegyzetelt. Én éreztem magam kellemetlenül, hogy ilyen HR-essel kellett beszélgetnem.

Válasz

Petro Bol
2016. július 14. csütörtök 15:10

Azt megértem, hogy a toborzásos kulimunkát a fiatalokra bízzák. A közben is sokat tanulhatnak, de ott is iszonyat sok felesleges energiát pazarolnak. Rengeteg karbantartó-mérnöki pozíciót küldözgettek nekem anno, pedig közöm nincs hozzá, se tapasztalatban, se végzettségben. Biztos darabra dolgoznak...
A kiválasztásnál nem látom értelmét egy teljesen kezdő (sokszor 1 év tapasztalattal sem) rendelkező kislány "munkájának". OK, legyen jelen, nézzen, lásson, halljon, tapasztaljon, de ne akarják rá bízni...
Gyakran teljesen életidegen számukra az, hogy beszélni, beszélgetni kell a jelentkezővel. Ők vannak zavarban, nyökögnek, hebegnek-habognak. Az nem beszélgetés, hogy felolvas pár kérdést és hümmögve jegyzetel, majd jön a következő kérdés, esetleg elmond némi sablonszöveget, amit a hirdetésben, vagy a cég honlapján is elolvashatok.
Óriási hiba, hogy fingjuk nincs arról, miről is szól a meghirdetett pozíció. Persze le van írva neki 6-7 sorban, de igazából nem jelent ez semmit a számára. Nem értelmezi! Még nagy vonalakban sem látják át azt a munkát, amire éppen ki akarnak választani valakit.
A legszomorúbb, amikor ez egy vállalati HR-es (asszisztensnél) fordul elő. Nagy részük szerintem soha nem töltött el egy egész napot a termelésben/gyártásban, ahová éppen keresnek valakit. Pedig nekik, aztán tényleg helyben, testközelben lenne a valós információ.

Válasz

    Sándor
    2016. július 14. csütörtök 23:23

    Had kérdezzek tőled: Tisztában azzal, hogy egy ilyen interjún neked hol a helyed, mi a szerepköröd?! Az interjúztató státuszát képes vagy-e elfogadni?! Sokszor értetlenkedem, ha valaki nem képes felfogni saját szerepét egy-egy helyzetben, s különösen érthetetlen számomra, ha ezt 40 feletti embernél tapasztalom. Mit vár akkor a partnertől?! Hisz egyértelműen bizonyítja a saját alkalmatlanságát... :( András nem fog a hozzászólásodra ilyen kíméletlenül válaszolni, mert nem teheti meg. Azért nem, mert ebben a cikkben és a hozzá fűzött reakcióiban neki is megvan a maga szerepe, és nem téveszti össze más szerepkörökkel. Nem tudom, érted-e a válaszom lényegét?!

    Válasz

      Csaba
      2017. január 16. hétfő 10:32

      Kedves Sándor, nem értem a válaszod lényegét, légy szíves fejtsd ki, ne célozgass! Nekem a reakciódból csak az jött le, hogy feltételezhetően te is "HR-es" vagy, és pontosan tisztában vagy a saját „szerepköröddel” , mármint azzal, hogy az valójában mi, és ettől rettenetesen frusztrált vagy. Tudod ez itt most a vélemény kifejtésének helye, ami szabad, és a véleményt, amire reagáltál nagyban én is osztom, és nagyon sokan vagyunk így. Inkább olvasd alázattal, és gondolkozz-e rajta.

    KEA
    2016. július 15. péntek 12:09

    Igen, a kislány kicsit erős volt. Főleg női szemmel. :)

    Válasz

Tóvári Éva
2016. július 14. csütörtök 17:44

Kedves András, nagy vonalakban egyetértek a fent leírtakkal. De néha nehéz egy fiatal HR-sel beszélgetni, hiszen ők vannak előítélettel irántunk. Nem kell mondanom, hogy aki munkanélküli, annak az önbizalma a béka ........ alatt van. Főleg hosszas próbálkozás után. Az egyik interjún én is belefutottam egy fiatal fiúba ( bőven a fiam lehetett volna ). Az állás - amire jelentkeztem - önkormányzati építész ügyintézői pozíció volt. A kiírás minden pontja illett rám, dolgoztam ilyen munkakörben, megvan hozzá a diplomám, 30 év szakmai tapasztalatom, sőt még a közigazgatási szakvizsgám is. ( bár a szakvizsga csak az előnyök között szerepelt.) Pontról-pontra minden stimmelt. Remekül elbeszélgettünk a szakmáról, az ügyfelekkel való bánásmódról. Minden remekül ment. Ezután hátradőlt a széken, és feltett egy olyan kérdést, hogy köpni-nyelni nem tudtam. " Miből gondolja, hogy az önkormányzat egy elfekvő?" Vérlázítónak tartottam ezt 52 évesen!! Legszívesebben kikaptam volna az asztal mögül!! De csak csendesen felálltam és úgy köszöntem el, hogy remélem, hogy az édesanyjával is ilyen stílusban beszél otthon.
Ezt a történetet azért meséltem el, hogy megértsd, hogy sokszor ők is hibáznak, nem is kicsit. De ez volt a legdurvább tapasztalatom.

Válasz

    Laci
    2016. július 15. péntek 16:18

    Lehet, hogy ez csak egy stresszinterjú volt. Aki stresszes területen szeretne dolgozni, könnyen beleszaladhat ilyesmibe. Éppen azt vizsgálják ilyenkor, hogy le tudja e kezelni a jelölt a goromba ügyfelek reakcióit. Mivel Ön vitatkozott vele, majd faképnél hagyta, adott a válasz a kérdésre.

    Válasz

      Tamas
      2016. július 21. csütörtök 11:38

      Ilyen kérdést semmilyen körülmények között nem raksz fel senkinek.

tomi
2016. július 15. péntek 09:41

én 43 éves vagyok , de esküszöm elmennék interjúztató HR esnek... !! Nagyon sok interjún voltam már... Az a baj , hogy a sok fiatal HR-es csaj, általában a külső alapján dönt.. Ha jól nézel ki fel vagy véve.. Ami érdekes de engem nem lep meg, hogy főleg a férfiaknál számít a jó külső..
Ezek a HR 23 éves csajszik néha eszetlen nagyképűek azt hiszik mindenhez értenek ...

Válasz

    KEA
    2016. július 15. péntek 12:05

    Igen, már olvastam itt is, hogy amíg férfiaknál pozitívan ítélik a jó külsőt, addig nőknél ez akár hátrány is lehet.

    Válasz

KEA
2016. július 15. péntek 12:03

Kedves András!
Nem hasonlítható az orvosképzés, illetve az azt követő szakvizsgarendszer a HR-es képzéshez. Előbbinél az egyetem hat év, és a legrövidebb szakvizsga periódus is 4 év, legalább 28 éves, mire valaki szakorvos lesz, de inkább 30-32. Ekkortól végezhet önálló munkát. Míg a HR-es, ahogy Ön is írta, 25 évesen dönt mások sorsáról.

Válasz

Berényi Zoltán
2016. július 15. péntek 12:10

Én 31 éves vagyok, tehát a cikkben írt 25 éves HR-eseknél nem vagyok sokkal idősebb. 13 év munkatapasztalatom van különböző területről, 18 évesen kezdtem el dolgozni. A problémám a 25 éves HR-esekkel, akik valóban a CV-k szelektálását végzik még senior pozicióknál is, az hogy nem ismerik az olyan speciális tanintézményeket mint IBS (nincs ott ismerőseik), HEIG-VD Svájc, vagy speciális képzéseket Executive MBA for IT és még folytathatnám az IT certifikációk / képzések rövidítéseivel. Egy 30 éves gyakorlott HR-esnek már kevésbé lenne probléma ezek a rövidítések beazonosítása.

Egy big4 cég fiatal HR-esével volt interjúm Budapesten, kiderült nem ismeri ezeket az iskolákat. Elmagyaráztam neki mik ezek a képzések, hol dolgoztam, mondta továbbítja egy kolléganőjének a CV-met, majd jelentkezik. Egy éve nem írt / hívott. Több hasonlót tudnék mesélni az itthon átélt élményekről, de szerintem mindenkinek vannak hasonló tapasztalatai.

Válasz

Laci
2016. július 15. péntek 16:39

Bár nem vagyok HR-es, dolgoztam közöttük. Elképesztő, hogy mik a kiválasztás szempontjai. Ha puha a jelölt kézfogása, azért nem jó. Ha ropogtatós, akkor azért. Ha az öltönye, vagy a nyakkendője nem olyan, amilyennek a HR-es lánykák szeretnék, kibeszélik egymás közt és máris nincs esélye. Ha - szerintük - nem jól válaszol az agyatlan panelkérdésekre ("Mi a három legrosszabb tulajdonsága és hogyan küzd ellenük ?" stb...), máris mehet a levesbe, még akkor is, ha Albert Einstein-nek hívják a jelöltet és a Relativitáselméleti Osztályra jelentkezik gyakornoknak. Viszont a magas, jóképű, izomagyú férfiak biztos befutók, pláne, ha előveszik hatvannégyfogú mosolyukat. A női jelöltekre persze ez nem igaz, egyik csajszi sem a vetélytársai számát szeretné növelni.
Összefoglalva: A felvételin nem okosnak kell lenni, hanem szépnek, fiatalnak, taktikusnak és elejétől a végéig be kell magolni a "Ostoba HR-es kérdések és az azokra adandó válaszok." című könyvet.

Válasz

    Sógor Márta
    2016. július 21. csütörtök 10:58

    Tökéletesen egyetértek veled, konkrét tapasztalatom volt, hogy egy állásinterjú után azt hozta fel negatívumként az interjúztató férfi (akkor még volt ilyen), hogy "túl lanyha volt a kézfogásom". Mondanom sem kell, hogy valójában az ő kézfogása volt olyan, hogy majdnem összeroppantotta a kezemet, csak én ezt nem tehettem szóvá az adott helyzetben. Amúgy meg tényleg ne ilyesmi döntsön már egy állás betöltéséről. Szörnyű, hogy maguk a kiválasztást végző, sorsokról súlyos döntéseket hozó emberek mennyire dilettánsok.

    Válasz

Kata
2016. július 15. péntek 22:49

Kedves András. Mind igaz amit az előzö irok leirtak én ugy gondolom,hogy ott kezdődik a baj, hogy a cégek nem veszik komolyan a Hr poziciót mert különben nem 25 évesekre biznák a kiválasztást. Igaz ugy vannak vele, hogy majd jön másik. Voltam olyan helyen ahol még a kérdésemre sem tudtak válaszolni, pedig biztattak,hogy kérdezzek.Ismertem a nagy fönököt felis hivtam kiderült,hogy azt hitte a legjobb emberek végzik a kiválasztást hát ennyit a Hr-röl és a vezetökröl.

Válasz

    E Valéria
    2016. július 16. szombat 14:50

    Kedves HR-es és nem HR-es kollegák! Ha az elsőkörös meghallgatást " nem szeretem " rutin feladatnak tekintjük, akkor az igen nagy baj, A szakértő szemtől függ, hogy meglátja e sorok között vagy a megjelenő személyben a " lehetőséget" a pozícióra. Ha ezzel a képességgel nem rendelkezik, akkor alkalmatlan a kiválasztási munkára akár fiatal akár öreg.
    Fontos, hogy elfogadjuk az interjúztató megítélését és esetlegesen a fiatal hr-es Főnőke látatlanban ne bírálja felül a ifjú kolléga véleményét/ megérzését, emberismeretét.
    A selejtnek pedig ebből a szakmából is ki kell rostálódnia, mint ahogy más " termelő" szakmák esetében is.

    Válasz

Feinek Georgina
2016. július 17. vasárnap 08:32

Kedves András!

Egyelore roviden erdeklodnek, hogy gyerekek mellol visszatero anyukakkal is foglalkozik-e oneletrajz-irasi es munkakeresesi szempontbol. Edesanyam van jelenleg ilyen helyzetben es szeretnek neki egy kis segitseget talalni.

Koszonettel,
Feinek Georgina

Válasz

Nagy Erika
2016. július 18. hétfő 00:43

Kedves András!

Hogyan kezeljek egy 25 éves HR-est? Az én korosztályomat (50+) be sem hívják, úgyhogy okafogyott a kérdés. Kb 380-szor próbálkoztam.
Érdekes módon a pontosan ugyanolyan pályázatommal Írországban elsőre felvettek. Az is igaz, hogy itt a HR-esek pl. volt pénzügyesek - ők keresnek a pénzügyre. 40 év körüliek. Lehet, hogy itt jobban csinálják? Meg is válaszolom: IGEN.

Üdv:Erika

Válasz

    Timea Zak
    2016. július 22. péntek 01:28

    Teljesen egyet ertek Erikaval. Kulfoldon nem a HR-esek interjuztatnak, hanem a fonokok, akik maguk melle keresnek kollegat. Igaz, sokszor van eloszelekcio, amikor hozzaallas alapjan szukitik le a behivandok szamat, de az interjut az adott munkaban jartas fonok csinalja.

    Válasz

      Timea Zak
      2016. július 22. péntek 01:31

      Amit a mai napig nem ertem, hogy miert kell 25 HR-eseket kuldeni interjuztatni, amikor ok maguk is utaljak, hogy olyat csinalnak, amihez nem ertenek.

Dóra
2016. július 22. péntek 13:18

Kedves András!

Köszönöm szépen a cikket!
Én is egy 22 éves HR-es "csaj" vagyok, két éve dolgozom a szakmában, másfél évet tanácsadó cégnél töltöttem, fél éve igazoltam át vállalati oldalra. Ennyi idő alatt közel 500 interjút készítettem, minden szakterületet megismerhettem és nagyon sokféle emberrel találkoztam. Szerencsésnek érzem magam, mert kiemelkedően rossz tapasztalatom még nem volt. Egyszer-kétszer megkaptam, hogy "maga még nem is élt, amikor én már..." de ezt sem rosszindulatúan.
Véleményem szerint nagyon fontos, hogy minden jelölthöz nyitottan, érdeklődve álljunk hozzá, hisz tőlük tanulhatjuk a legtöbbet, és nekünk is érdekünk, hogy ne csak arra a fél órára jegyezze meg a nevünket. Több jelöltem is volt/van, aki évek után is megkeres, hogy nincs-e valami neki való pozícióm, ez nagyon jól esik az embernek.
El kell fogadnunk, hogy mindenkinek a saját szakmája a non plus ultra, és ha érdeklődünk róla, vagy elismerjük a sikereit, akkor ő is elnézi, hogy nem vagyunk tisztában mondjuk egy 8D riport pontos elkészítésével - nem ez a mi feladatunk.
Sokszor a HR-es munkát (főleg a toborzási részét) egyfajta "szakmai kakukktojásnak" nézik, amit mindenki el tudna végezni. Valóban így van, ugyanúgy ahogy orvos, mérnök, jogász is mindenki tudNA lenni, ha azt választotta volNA. Csak úgy senki nem tud beülni egy HR-es székébe sem, ha előtte sosem dolgozott benne, ez is egy hosszabb betanulást igénylő folyamat.
Talán több hasonló életkorban járó kezdő kollégám is olvassa ezeket a sorokat, így nekik üzenném, hogy annak ellenére, hogy sokszor unalmas, idegölő és sikerek nélküli a munkánk (a sok önéletrajz megszűrése, sikertelen pályáztatások, többedik "folyékony nyelvtudás" ami a gyakorlatban alapszintnek sem felel meg) de mindig arra kell gondolni, hogy általunk (is) lesznek a munkanélküliekből alkalmazottak, az alkalmazottakból vezetők, mi vagyunk azok, akik ha kellő figyelemmel és odaadással végezzük a munkánkat, akkor nagyon sok embernek tudunk segíteni, és ha mégsem jön össze valami oknál fogva, akkor legalább beszélgettünk egy jót egy olyan szakmai területről, amit talán sosem állna módunkban megismerni.

Válasz

    Baráth András
    2016. július 22. péntek 13:26

    Kedves Dóra, nagyon köszönöm a részletes és hasznos hozzászólásodat ill. a kiegészítéseidet!

    Válasz

Az önéletrajzok 5 legsúlyosabb hibája
Ingyenes e-book tanulmány
A pályázók 99%-a 5 tipikus hibán bukik el. Ha figyelsz arra, hogy ezeket a hibákat NE kövesd el, akkor:
  • biztosan NEM KERÜL rögtön a KUKÁBA a pályázatod,
  • az ÖNÉLETRAJZODDAL KI FOGSZ TŰNNI a tömegből,
  • MEGNYERED a toborzók figyelmét,
  • és TÖBB ÁLLÁSINTERJÚRA fognak behívni.
Az önéletrajzok 5 legsúlyosabb hibája e-book

Gerilla Önéletrajz Tippek

Ingyenes önéletrajzíró tanfolyam ajándék tanulmánnyal. Kérd el most!

Kérlek, add meg a keresztneved!
Kérlek, add meg az email címed!