Gerilla Önéletrajz Stratégiák

Erről ne kérdezz állásinterjún

Baráth András — Mon, 14 May 2012 10:09:26 +0000

Milyen témákat célszerű messzire elkerülnöd, amikor rajtad a sor, hogy kérdezz egy állásinterjún? És milyen kérdéseket kellene ezek helyett feltenned, hogy egy értelmes és érdeklődő jelölt benyomását keltsd, miközben elengedhetetlen információkat is beszerzel a munkakörről.

A múlt héten arról beszéltünk, hogy milyen kérdésekre számíthatsz az állásinterjún. Bizonyára egyetértesz velem,
hogy már ezekre sem könnyű válaszolni. De tudod hol csúszik a legtöbb álláskereső?

Amikor azt kérdezik tőlük, hogy “És Önnek van kérdése az állással kapcsolatban?”

Ilyenkor még a rutinosabb álláskeresők is leblokkolnak, és egy kis tétovázás után azt mondják, hogy: “Őőőő,köszönöm nincs, már minden kérdésemre választ kaptam.”

Ez óriási hiba

Mert mire számíthat a munkáltató egy olyan leendő kollégától, aki még kérdezni sem tud egy olyan fontos dologról, mint a leendő munkahelye. Szóval kérdezni márpedig kell. De nem mindegy, hogy mit.

Nézzük először, hogy milyen témákat érdemes messzire elkerülnöd!

Fizetés

Például ezek:

Milyen béren kívüli juttatásokkal számolhatok?
Mennyi juttatással számolhatunk kiküldetésben, és mi számít annak?
A saját gépkocsihasználatot milyen összegben ellentételezi a cég?
Kell-e túlórázni? Ha igen, akkor hogyan kompenzálják?
Ez mind szép és jó, de mennyit fizet mindezért?

Alapszabály, hogy egy állásinterjún soha nem a jelölt hozza szóba a juttatások témáját. Egyszerűen nem elegáns, és azt a benyomást keltheti, hogy Neked a pénz a legfontosabb. Másrészt taktikai szempontból sem célszerű, mert egy állásinterjún Te abban vagy érdekelt, hogy minél később beszéljetek a pénzről. Akkor, amikor már nyeregben vagy.

Persze, ha az interjúztatóid rákérdeznek a fizetési igényedre anélkül, hogy bemutatták volna a cég javadalmazási rendszerét, akkor vissza lehet, és vissza is kell kérdezni.

“Mielőtt válaszolok erre a kérdésre, megtudhatnám, hogy hogyan épülnek fel a juttatások Önöknél?”

Ne az interjúztatóktól várd, hogy megindokolják, miért kellene náluk dolgoznod!

Ezekre a kérdésekre gondolok:

Mondjon három érvet, hogy miért válasszam az Önök cégét munkahelyemnek!
Ha a munkaidő végén megfigyelném az irodából hazafelé tartó dolgozókat, milyen arcokat látnék? Elégedett, vidám vagy fáradt, stresszes embereket?
Ön miért dolgozik a cégnek?
Miért lenne nekem a legmegfelelőbb az Önök által kínált lehetőség, pozíció? Miért lenne nekem jó az Önök cégénél dolgozni?
Miért az Önök cégének/vállalatának kötelezzem el magam?

Ezek a kérdések olyanok, mintha fordítva ülnénk a lovon.

Nem a cég feladata, hogy meggyőzzön, miért kellene náluk dolgoznod. (Hacsak nem vagy egy olyan sztármenedzser, akit éppen megpróbálnak elcsábítani a jelenlegi munkáltatójától.)

Ezzel szemben alapvető elvárás egy jelölttel szemben, hogy meg tudja indokolni, miért is szeretne annál a cégnél dolgozni, ahová pályázatot nyújtott be. Ezért is kérdezik meg sokszor már az interjú legelején, hogy “Miért szeretne nálunk dolgozni?”

Ne próbáld tehát Te “vizsgáztatni” az interjúztatókat, mert így az egyik legalapvetőbb elváráson fogsz elhasalni.

Az önéletrajzról pedig már egyszerűen fölösleges őket kérdezni

Mi volt az a pont az önéletrajzomban, ami alapján alkalmasnak tartanak a kínált pozícióra?
A beküldött önéletrajz vagy a személyes elbeszélgetés inkább az, ami dönteni fog?
Mi tetszett, és mi nem tetszett az önéletrajzomban?
Önök mit változtatnának az önéletrajzomon, hogy még jobb legyen?
Mi fogta meg Önt az önéletrajzomban?
Mit hiányol az önéletrajzomból?

Az önéletrajz szerepe, hogy behívjanak interjúra. Ha már ott ülsz a meghallgatáson, akkor innentől kezdve csakis az állásinterjún elhangozottak számítanak. Ha az önéletrajzoddal kapcsolatban kérsz visszajelzést, akkor valamilyen szinten nyitott kapukat döngetsz. Használd ki a rendelkezésre álló időt okosabban!

Kérdezd meg inkább ezeket!

Ha a fentiek nem szerencsés kérdések, akkor nézzük, hogy mi az, amiről mégis érdemes kérdezned az állásinterjún!

Munkakörrel, feladatokkal kapcsolatos kérdések

Az egyik legjobb ötlet, ha magával a munkával és a feladatokkal kapcsolatban kérdezel. Egyrészt pontosabb képet kapsz arról, hogy mi is lesz a felelősséged, másrészt ez alapján el fogod tudni dönteni, hogy a munka tényleg Neked való-e.

Mi lenne a legfontosabb, legsürgősebb cél, amit el kellene érnem?
Mi volna a legsürgősebb változtatás, fejlesztés, amit végre kellene hajtanom?
Milyen mindennapi elvárásokkal és felelősségekkel jár a pozíció betöltése?
Mi lenne a legfontosabb feladat, amit az adott területen gyorsan meg kellene oldani?
Hogyan írná le az adott pozícióban egy átlagos munkanap feladatait?

Értékesítési lezárás típusú kérdések

Értékesítésben lezárásnak hívják azt a műveletet, amikor egy tárgyalás végén az értékesítő megpróbálja nyélbe ütni az üzletet. Az elv sokszor az, hogy egy értékesítő ne legyen szívbajos elkérni a vevő megrendelését. A bátrabbak ugyanezt a forgatókönyvet követik állásinterjún is.

Az alábbi kérdések a “lezárást” szolgálják. Ezekkel a kérdésekkel arra készteted az interjúztatót, hogy “valljon színt”. Esélyes vagy-e az állásra, vagy nem? Ha azt a választ kapod, hogy nem, akkor esetleg ott a helyszínen tudod kezelni a kifogást. Ha nem sikerül, akkor pedig legalább már van visszajelzésed arról, hogy mit kellene legközelebb jobban csinálnod.

Mikor kezdhetek?
Eggyel óvatosabban: “Mi lesz a kiválasztás során a következő lépés?”
Ön alkalmasnak tart az állás betöltésére?
Megfelelő vagyok az állásra?
Az eddigiek alapján melyik az a legnyomósabb ok, ami miatt NEM engem választana az állásra, ha így tenne? (Amint erre válaszol az interjúztató, kapnék egy lehetőséget az első benyomás óvatos megváltoztatására.)
Ön szerint megfelelő lennék a meghirdetett állásra?

A cégkultúra óvatos feltérképezése:

A kerülendő kérdéseknél azt írtam, hogy ne a céggel mondassuk el, miért érdemes náluk dolgoznunk. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy valamennyire megismerjük a cégkultúrát, a vállalat kilátásait. Ezekkel a kérdésekkel pontosan erre világíthatsz rá:

Miért keresnek új munkatársat? Esetleg megválnak valakitől vagy további fejlesztés miatt?
Mi miatt üresedett meg a pozíció?
Mi alapján értékelik a teljesítményemet?
Milyen terveik, céljaik vannak a cégnek a közeljövőben illetve hosszabb távon?
Milyen fejlődési lehetőségek vannak az Önök cégénél?
Hogyan működik Önöknél a teljesítményértékelési rendszer?
Ön miért szeret itt dolgozni?

Ha követed ezeket az útmutatásokat, akkor már egyvalamiben biztosan kiemelkedsz majd a többi jelölt közül. Fogsz tudni kérdezni, és jó kérdéseket teszel fel. Már csak arra kell figyelned, hogy a Neked intézett kérdésekre is jól válaszolj!
———————————–

Ezt az állásinterjú kérdést utáljátok a legjobban

Baráth András — Sat, 12 May 2012 05:30:52 +0000

Vajon melyik a legnehezebb kérdés? Hamarosan megtudhatod. Plusz kimerítő választ is adok a legnehezebbnek szavazott állásinterjú kérdésre.

Köszönöm szépen a rengeteg beérkezett szavazatot. Már több százan nyilvánítottátok ki a véleményeteket a legnehezebb interjú kérdéssel kapcsolatban.

A ‘legutáltabb kérdés’ címet a

“Sorolja fel 5 pozitív és 5 negatív tulajdonságát!”

állásinterjú kérdés szerezte meg.

A válasz a legnehezebb kérdésre tehát:

Sorolja fel 5 pozitív és 5 negatív tulajdonságát!

Kezdjük a pozitívval! A jó válasz a következő elemeket tartalmazza egyszerre:

Megnevezel egy egyértelmű jó tulajdonságot, készséget, ismeretet vagy tapasztalatot.

Remélem, ennek meghatározásában nincs problémád. Ha mégis lenne, kérdezz meg egy Hozzád közel álló személyt, hogy szerinte Te miben vagy igazán jó, miben vagy jobb, mint az átlag! Mindenkinek van ilyen tulajdonsága, csak rá kell jönni – ebben tud egy kívülálló, de minket jól ismerő személy segíteni.

Arra is szükség van, hogy az említett pozitív tulajdonságot hozzákösd a munkakörhöz. Tehát magyarázd el, hogy a pozitív tulajdonság milyen előnyt hordoz a megpályázott munkakör szempontjából! Célszerű azt a pozitív tulajdonságodat kiemelni egyébként, amiről tudod, hogy fontos a munka elvégzéséhez.
Végezetül pedig, hozz egy múltbeli konkrét példát, amin szemlélteted, hogy a tulajdonságnak / ismeretnek köszönhetően milyen eredményt értél el!

Nézzünk egy példát!

Megpályázott állás: pénzügyi asszisztens

Pozitív tulajdonság vagy készség: “Magabiztosan bánok az Excel táblázatkezelővel, amivel a munka során felmerülő nagy tranzakció mennyiséget is gyorsan fel tudom dolgozni.”

Konkrét példa: “Például az előző munkakörömben fél napot tudtam megspórolni a havi zárásban azáltal, hogy az eredménykimutatás ellenőrzését egy vlookup függvénnyel végeztem el a korábbi manuális munka helyett.”

vagy

Megpályázott állás: osztályfőnök
(Mondjuk az interjú során kiderült, hogy nagyobb létszámú osztályokkal rendelkező iskolában.)

Pozitív tulajdonság: “Jó történetmesélőnek tartom magam. Az órákon igyekszem az anyagot legalább egy-két tanulságos történetben megvilágítani, így nagyobb osztályok figyelmét is le tudom kötni, ráadásul a diákok is lelkesebbek, így javul az eredményük.”

Marie Curie, a radioaktivitás felfedezője

Konkrét példa: “Például az előző iskolában kémia órán minden kémiai elem felfedezőjéről meséltem egy érdekes történetet, amikor azt a vegyjelet vettük. Az osztály átlaga kimutathatóan jobb lett, mint azon osztályoknak, akiknek ugyanezt a tananyagot adtam le, de sztorik nélkül.”

Összefoglalva tehát:

Olyan tulajdonságot említs meg, amiben tényleg úgy érzed, hogy jó vagy! De ugyanilyen fontos, hogy ez a tulajdonság lényeges legyen a megpályázott munkakör szempontjából is. A konkrét példára pedig azért van szükség, hogy el is higgyék Neked, amit mondasz.

Ha ilyen struktúrában válaszolsz a kérdésre, akkor elég 2-3 pozitív példát bemutatnod. Mivel kellően részletesen kifejted ezeket a válaszokat, ezért többre sem szükség, sem idő nincs. Ami még jó ebben a megközelítésben, hogy a negatív példáktól is elveszi az időt…

Na és mit mondj az 5 negatív tulajdonságot firtató kérdésre???

Mire is kíváncsi az interjúztató? Arra, hogy rendelkezel-e megfelelő önismerettel – olyan ember nincs, akinek nincs gyenge pontja. És van-e ezek között olyan, amit tudatosan fejlesztesz? Valójában nem negatív tulajdonságra, hanem fejlesztendő készségre kíváncsiak.

Ezért amikor válaszolsz a kérdésre, akkor figyelj a szóhasználatra is: ne negatív tulajdonságról, hanem fejlesztendő területről beszélj!

Háromféle jó válasz létezik

A) Az egyik, hogy egy olyan fejlesztendő területet hozol, amin jelenleg is tudatosan dolgozol.

Például: “Bár korábban folyékonyan beszéltem angolul, az elmúlt öt évben az angol tudásom kicsit megkopott. Éppen ezért három hónapja angol tanfolyamra járok, és intenzíven dolgozom azon, hogy újra magabiztosan tudjam használni a nyelvet.”

Ez a stratégia egy munkanélküli esetében azt is mutatja, hogy maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló időt, és nem ül otthon ölbe tett kézzel.

B) Másik jó – és talán szélesebb körben ismert – válasz, ha egy olyan dolgot hozol példaként, ami valójában pozitív.

Például egy telefonos ügyfélszolgálati munkatárs mondhatja, hogy:

“Nekem fontos, hogy az ügyfél mindig elégedetten tegye le a telefont, és ezért hajlamos vagyok néha több időt is a problémájára szánni. Persze tudom, milyen fontos, hogy megfelelő számú hívást tudjak fogadni, ezért tudatosan figyelek arra, hogy ilyen időtúllépés tényleg csak kivételes, igen problémás esetekben forduljon elő.”

Ez a “fejlesztendő” tulajdonság valójában egy nagyon elkötelezett ügyfélszolgálati hozzáállást tükröz, ami az egyik legfontosabb előny ebben a munkakörben.

(Ha az erősségeidet kellően részletesen bemutattad, akkor egy-két fejlesztendő terület megemlítésénél többre nem is marad idő, és nem is várják el, hogy végigmenj a listán. Úgyhogy akár meg is állhatsz, jelezve, hogy befejezted. De ha tovább kérdeznek, akkor alkalmazhatod a harmadik stratégiát.

C) Egy olyan tulajdonságot említesz fejlesztendőként, ami teljesen független a megpályázott munkakörtől, és lehetőleg az interjúztató szakterületétől is.

Például, ha valaki egy informatikai fejlesztő állásra pályázik, és az interjúztató mondjuk egy személyzetis és egy IT menedzser, akkor megemlítheti a jelölt, hogy

“A számvitelhez sajnos nem értek eléggé, az adóbevallásomat is mindig az anyósom készíti el. De a nyugdíjrendszer változása miatt szeretnék ezzel jobban képbe kerülni.”

Ez a válasz még talán valamiféle szimpátiát is kivált, ha az interjúztatók is hasonló cipőben járnak.

Egy fontos szabály van a negatív tulajdonságoknál: olyan dolgot soha ne hozz fejlesztendő területként, ami fontos elvárás a munkakörrel kapcsolatban.

András

—————————

5 jel, ami arra utal, hogy gyengén szerepelsz az állásinterjún

Baráth András — Mon, 07 May 2012 13:25:30 +0000

Sok álláskereső az interjún való gyenge szereplés miatt marad le egy állásról, mikor valójában alkalmas lenne a feladatra. Vajon Te is elköveted azokat a hibákat, mint az egyik volt kolléganőm, aki többször is csődöt mondott belső állásinterjún?

Vezetőként a legtöbb tapasztalatot az interjúztatásról akkor szereztem, amikor osztályvezetőként belső jelölteket hallgattam meg az alám tartozó csoportvezetői pozíciókra.

Mert a belső jelentkezőkről pontosan tudtam, hogy valójában mire képesek. Ezzel szemben azt is láttam, hogy gyakran milyen keveset tudtak mindebből megmutatni az interjún. Mint például az egyik legjobb munkatársam.

Egy alkamas jelölt sikertelen története

Volt egy hölgy beosztottam, akiről meg voltam győződve, hogy alkalmas lesz csoportvezetőnek. A munka a kisujjában volt, a többiek felnéztek Rá, és az ügyfelek is tisztelték.

De amikor eljött az interjú, hibát hibára halmozott.

Egyrészt nem készült fel megfelelően, és több fontos kérdésnél is igen határozatlanra sikerült a válasza. De olyan is volt, hogy egyszerűen leblokkolt. Néhány esetben pedig kifejezetten rossz választ adott, míg én tudtam róla, hogy a napi munkában jól csinálja azt a bizonyos dolgot, amire a kérdés vonatkozott.

Én hiába próbáltam átrúgdosni a ‘vizsgán’ – hiszen a közvetlen felettes abban érdekelt, hogy mielőbb betöltsék az állást, még akkor is, ha az interjú nem sikerül százszázalékosan.

De az interjún bent ült a személyzeti osztály képviselője és a területet vezető igazgató is, akik elsősorban az interjú alapján hozták meg a döntésüket. Az igazgató pedig különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy erős középvezetői legyenek, így igen komolyan vette ezeket az interjúkat.

Így bármennyire is szerettem volna kinevezni az adott hölgyet csoportvezetőnek, az interjún látottak alapján az igazgató hajthatatlan volt.

A jelentkező elutasításra került!

Egyszerűen elszúrta az interjút, pedig valójában alkalmas volt. És az igazat megvallva, egyet kellett értenem az igazgatóval. Mert nem elég jól csinálni valamit, azt jól is kell tudni kommunikálni. Mind az interjún, mind a napi munkában – különösen egy vezetői munkakörben.

De tudod, mi a legszomorúbb?

Az, hogy ez a hölgy, amikor fél év elteltével megpályázott egy másik megüresedő csoportvezető állást is, ugyanezeket a hibákat követte el.

Semmit nem tanult a hibáiból.

Most azt kérem: légy kritikus magaddal!

Ha állást keresel, és volt már egy-két sikertelen interjúd, érdemes kíméletlenül kielemezned magad. Mert ha ezt nem teszed meg, és nem tanulsz a hibáidból, könnyen lehet, hogy továbbra is az interjúkon fog elbukni a jelentkezésed.

Íme 5 jel, ami arra utal, hogy az interjú miatt maradsz le egy állásról:

1. Jel

Nem jut eszedbe jó válasz, vagy egyszerűen nem is tudsz válaszolni egy kérdésre.

Ülsz az interjún két vagy három interjúztatóval szemben, meg vagy róla győződve, hogy ezt az állást neked találták ki, és egyszerűen nem tudod, hogy mit is kellene válaszolni a kérdésre. Úgy érzed magad, mint egy diák az általános iskolában, akit felszólítottak felelni, de nem tudja a leckét.

Ezt a hibát nagyon sokan elkövetik. Pedig az interjúztatók a kérdések többségét mindig ugyanabból a 40-50 kérdésből választják ki, melyekre Te is előre felkészülhetnél.

2. Jel

Úgy érezed, hogy túl hivatalos az interjú

Az egész álláskeresés olyan mint a párkeresés, és az interjú mint a randevú. Kell egy nagy adag szimpátia ahhoz, hogy sikeres legyél. Igen, meg kell, hogy kedveljenek. De ha ezt nem sikerül elérned, akkor olyan fanyar pofát vág mindenki, mintha bíróságon lennétek.

Te pedig rohadtul kellemetlenül érzed magad, mert a ‘vádlottak padján’ ülni nagyon rossz érzés. Valójában csak annyi történt, hogy nem fordítottál elég figyelmet arra, hogy megkedveltesd magad. Ez legalább olyan fontos, mint a helyes válaszok, mert ez is kell ahhoz, hogy ajánlatot kapj.

3. Jel

Túl ideges vagy, talán még a hangod is remeg néha

Természetes, hogy az interjú előtt mindenki kicsit feszültebb, izgatottabb. De ha majd’ kiugrik a szíved a helyéről, ha remeg a hangod miközben a kérdésekre válaszolsz, akkor nem fogod tudni kihozni magadból a legtöbbet.

Táncoltál már olyan emberrel, akinek izzadt a tenyere, többször is a lábadra lépett izgalmában, és láttad rajta, hogy meg van illetődve? Ugyanígy festesz Te is, ha nem tudod megnyugtatni magad. Erre a tapasztalt előadók több módszert is kidolgoztak, amit az állásinterjún is lehetne alkalmazni.

4. Jel

Szerinted jól ment az interjú, de mégis nemleges választ kapsz

Több olvasómtól is hallom ezt: “Nagyon jól ment a beszélgetés, jó hangulat alakult ki, úgy érzem jó válaszokat adtam. Szinte biztos voltam benne, hogy megkapom az állást. De három hétig válaszra sem méltattak, azután is csak egy kurta elutasítást kaptam. Nem értem, mit csináltam rosszul!”

Ez aztán az idegölő szituáció, még a maradék önbizalmadat is elveszi. Hiszen már abban sem vagy biztos, amit igenis jól csinálsz.

5. Jel

Amikor hazamentél, és átgondoltad az interjút, akkor jutott eszedbe, hogy mit kellett volna másképp csinálnod

Talán Veled is előfordult már, hogy otthon verted a fejed a falba, mert nem azt mondtad az interjún, amit valójában mondanod kellett volna. Aztán szidni kezdted magad, hogy hogyan lehetsz ekkora ‘marha’. Bizony, ez is egy tipikus hiba, ami a felkészületlenségre vezethető vissza.

Ha az öt közül bármelyik eset is előfordult már veled, akkor érdemes nagyobb hangsúlyt fektetned arra, hogy jóval alaposabban felkészülsz egy állásinterjúra. Mert ha nem, akkor könnyen úgy járhatsz, mint a volt kolléganőm: valójában alkalmas vagy, de mégis lemaradsz az állásról, mert kulcshelyzetben nem tudod ezt megmutatni.

Baráti üdvözlettel:

András

u.i. Ti miket tapasztaltok állásinterjún? Van még olyan fontosabb hiba, amit szerintetek kihagytam? Írjátok meg a hozzászólások között!

——————————-

Bejelentés

Baráth András — Thu, 03 May 2012 15:35:08 +0000

Egy fontos hírt szeretnék megosztani Veletek. Van valami, amin már több hónapja dolgozom, és most érett be a gyümölcse. Nem, nem egy új termékről lesz szó, valami valaki sokkal fontosabbról.

Régóta kerestem azt a szakembert, akinek a szaktudása kiegészíti az én tapasztalatomat, hogy együtt még naprakészebben, még eredményesebben segíthessünk Nektek az elhelyezkedésben. Másrészt az én kapacitásom is véges, és már nem tudok annyi konzultációt vállalni, amennyire szükség lenne.

Több hónapi keresés után, végre megtaláltam az új munkatársamat…

Fogadjátok szeretettel Kovács Rozáliát, a Gerilla Önéletrajz Műhely senior elhelyezkedési tanácsadóját!

Mit érdemes tudni róla?

Kovács Rozália

Rózsa egy különleges személyzetis szakember, hiszen azon kevesek közé tartozik, aki rendelkezik üzleti (értsd: nem személyzetis) tapasztalattal is.

8 évig volt beszerző a szentgotthárdi Opel gyárban, majd az Opel anyacégénél, a General Motors regionális központjában, mielőtt úgy döntött, hogy a HR területre vált.

Ennek már több mint 13 éve, és azóta egy rendkívül sikeres és gazdag személyzetis pályát tudhat maga mögött.

Kiválasztási vezetőként irányította a zöld mezős beruházásban megépült Philips új győri gyárának valamint a General Electric veresegyházi üzemének és regionális szervíz központjának toborzását.

Ezt követően egy klasszikus fejvadász céget, majd egy személyzeti tanácsadó céget vezetett összesen több, mint 8 évig.

A 13 év alatt Rózsa tehát dolgozott multinacionális cégeknél és cégekkel, kis- és középvállalatokkal, állami és magyar cégekkel, zöldmezős cégek felépítésében és meglévő cégek átszervezésében a legkülönbözőbb iparágakban. Mindeközben százezres nagyságrendű önéletrajzot dolgozott fel, és több mint tízezer (!) jelöltet interjúztatott.

“Ha valóban ilyen jó, akkor miért nem azt folytatja?

Én is ezt kérdeztem tőle az első találkozásunk során, és erre a következő választ adta. Az állásinterjúk során rengeteg olyan jelöltet látott, akiknél valami hiányzott, hogy ők kapják meg az állást. Sokszor csak egy kevésen múlott, és azt látta, hogy egy alaposabb felkészítéssel ők is elnyerhetnék ezeket az állásokat.

Ez egyre inkább foglalkoztatta, ennek érdekében két éve pszichológiai tanulmányokba is kezdett.

Röviden tehát arról van szó, hogy a futószalagon történő kiválasztás helyett a továbbiakban az álláskeresők elmélyültebb fejlesztésén, felkészítésén szeretne dolgozni.

Miben tud Neked segíteni?

Mint látod, Rózsa egy olyan naprakész és széles tapasztalattal rendelkező szakember, aki eredményesen fog tudni Neked segíteni az elhelyezkedésben a következő formákban:

Kétórás személyes konzultáció

Indulásként itt van 4 alap konzultáció, amelyek közül választhatsz.

Elhelyezkedési tanácsadás:
Mi lehet a gond, miért nem hívnak többet állásinterjúra? Mit kell ahhoz tenned, hogy ez megváltozzon? Hogyan lehetsz sikeresebb az álláskeresésben? Milyen új álláskeresési technikákat lehetne még alkalmaznod?

Pályaorientáció konzultáció:
Milyen irányba lenne érdemes tovább indulnod, ha mást szeretnél csinálni, mint eddig, de nem vagy benne biztos hogy mit? Milyen területen tudnád “eladni magad”, ha arra, amit eddig csináltál, most nincs piaci igény? Hogyan mutasd be ebben az esetben a más területen szerzett szakmai tapasztalatodat?

Állásinterjú felkészítés
Milyen kérdésekre számíthatsz egy állásinterjún, és hogyan érdemes megválaszolnod ezeket? (Nem csak általánosságban, hanem a Te konkrét tapasztalatodat és helyzetedet figyelembe véve.)

Állásinterjú szimuláció
Rózsa vállalja, hogy leinterjúztat egy általad megjelölt képzeletbeli állásra, és az állásinterjút követően egy órában visszajelzést ad arról, hogy mit lenne érdemes másképp csinálnod.

A kétórás személyes konzultáció díja bruttó 29.990 Ft.

Önéletrajzírás tanácsadás: 2 x 2 óra konzultáció

Rózsa szívesen ad Neked tanácsokat az önéletrajzod megírásában. Ebben az esetben csak egy személyes találkozóra van szükség. Megtanít Téged igazán jó önéletrajzot és kísérőlevelet írni.

Az első konzultáción ajándékba kapod a Gerilla Önéletrajz és Álláskeresési Módszerek oktatóanyagot is. A konzultáció után megírod az önéletrajzodat és kísérőleveledet, melyet aztán a második megbeszélésen együtt véglegesítetek.

Rózsával egyébként A-tól Z-ig átrágtuk magunkat a gerilla önéletrajz és álláskeresési módszertanon, így biztos lehetsz benne, hogy azokat az elveket képviseli ő is, mint én. De ha Te a kicsit óvatosabb, hagyományosabb álláskeresési stílus híve vagy, akkor ebben is bátran számíthatsz rá.

Az önéletrajzírás konzultáció ára bruttó 49.990 Ft.

Hogyan működik?

Mindegyik konzultáció személyesen történik a budapesti irodánkban. (Cím: 1094 Budapest Tűzoltó utca 59.) Vidéki ügyfelek esetén azonban szívesen tartja Rózsa skype-on is a konzultációt.

A személyes konzultációkra telefonon tudsz jelentkezni az ingyenesen hívható 06-80-624-442 számunkon.

Nyugodtan telefonálj akkor is, ha a konzultáció menetével, tartalmával kapcsolatban szeretnél kérdezni. A hívásodat az ügyfélszolgálatos munkatársam, Judit vagy a marketinges kolléganőm Viki fogja fogadni.

Önéletrajzírás tréning

A következő önéletrajzírás tréning egy különleges alkalom lesz, mert ezt Rózsával együtt fogjuk tartani. Ha szeretnél részt venni egy olyan egész napos tantermi képzésen, ahol két szakember is a gyorsabb elhelyezkedésen fáradozik, akkor érdemes részt venned a következő tréningen május 19-én.

Ez alkalommal is minden résztvevő ajándékba kapja a Gerilla Önéletrajz és Álláskeresési Módszerek oktatóanyagot 17.990 Ft értékben. (Akinek már ez megvan, az a Megnyerő Állásinterjú Módszereket kapja ajándékba.) Sőt, most sem csak az első 10, hanem minden résztvevő átdolgozott önéletrajzát át fogjuk nézni a képzés után.

Itt tudsz az önéletrajzírás tréningre jelentkezni >>

Jelentkezési határidő: 2012. május 10.

Záró gondolat

Tudom, többetekben felmerül a kérdés, hogy jó-jó András, de ezek a konzultációs díjak igencsak borsosak egy álláskeresőnek.

Tudom, megértem, de sajnos csak azt tudom mondani, hogy ez ennyibe kerül. Választhatnám azt is, hogy egy olyan munkatárssal dolgozok együtt, aki olcsó, viszont cserében nem elég jó, vagy nem elég tapasztalt. Én viszont inkább egy olyan munkatársat választottam, aki az egyik legjobb a szakmájában, és biztosan eredményesen fog tudni segíteni Neked.

Gondolj bele, ha jelenleg nincs munkád, és akár csak két héttel előbb el tudsz helyezkedni, a konzultáció vagy a tréning ára már megtérült. Ám sokszor nem hetekről, hanem hónapokról van szó, amivel meg tudjuk gyorsítani az elhelyezkedésedet.

Ha valakinek van állása, de szeretne váltani, és végre azzal foglalkozhat, amivel szeret, egy olyan munkahelyen, ahol végre megbecsülik – nos, ez talán mindennél többet ér.

És ha valakinek a konzultáció mégis túl drága, még mindig ott van a dobozos oktatóanyag, a Gerilla Önéletrajz és Álláskeresési Módszerek.

Amint látod, mindent elkövetek, hogy minél gyorsabban új álláshoz segítselek. Mától Rózsával együtt még több formában, még eredményesebben tudunk Téged támogatni. Rajtad áll, hogy ha megteheted, élsz-e vele.

Baráti üdvözlettel:
András

Mikor ne csatolj fényképet az önéletrajzodhoz?

Baráth András — Wed, 25 Apr 2012 10:48:13 +0000

Az egyik leggyakoribb kérdés, amit álláskeresőktől kapok: tegyenek-e fényképet az önéletrajzukra, vagy ne? Ez a téma nemcsak azért érdekes, mert nagyban befolyásolja a kiválasztás eredményét, hanem azért is, mert szinte valamennyi szakember mást tanácsol. A mai cikkben egy tudományos kutatás meglepő eredményeit foglalom össze, hogy végre egyértelmű választ kapj a fényképet illető kérdésre.

Több kutatás is bizonyította már, hogy az emberek, ahogy a hétköznapi életben, úgy a munka világában is hajlamosak rá, hogy a vonzó megjelenéshez gondolatban pozitív jellemvonásokat társítsanak. Így a szép embereket ismeretlenül is kiegyensúlyozottabbnak, sikeresebbnek látjuk az átlagos külsejűeknél. Ezért azt gondolhatnánk, hogy egy, az önéletrajzhoz csatolt jól sikerült fénykép növeli annak az esélyét, hogy behívjanak valakit állásinterjúra.

Egy nemrég megjelent izraeli tudományos kutatás azonban – meglepő módon – ennek egészen ellentmondó eredményre jutott.

Fordított diszkrimináció fotó alapján?

A tanulmányt (címe: Are Good-Looking People More Employable? magyarul: Könnyebb elhelyezkedniük a jó kinézetű embereknek?; Bradley Ruffle and Ze’ev Shtudiner) a Ben-Gurion Egyetem és az Ariel Egyetemi Központ két munkatársa készítette. Azt vizsgálták, mi történik, ha az álláskeresők fényképet csatolnak az önéletrajzukhoz, ahogy ez a legtöbb országában megszokott.

A kutatók fiktív önéletrajzokat küldtek több mint 2500 valódi álláshirdetésre. Ugyanarra a pozícióra 2-2 nagyon hasonló önéletrajzzal pályáztak, csakhogy az egyiket fényképpel, a másikat anélkül adták be. A fotókon szereplő alanyokat előtte vonzerejük szerint külön csoportokba osztották. A felmérés eredménye alátámasztotta, hogy valós probléma a fénykép alapján történő hátrányos megkülönböztetés.

Fényképpel vagy anélkül?

A férfiak esetében a várt eredmény született. A „jóképű” jelentkezőket nagyobb arányban hívták állásinterjúra, ha fotót is csatoltak. Az átlagos külsejű férfiak viszont több pozitív visszajelzést kaptak, ha nem tettek képet az önéletrajzukra.

Az elküldött önéletrajzokra érkezett állásinterjú meghívások aránya

Érdekes módon viszont a hölgyek esetében épp az ellenkezője volt tapasztalható. A szép nőket kevésbé invitálták interjúra, ha önéletrajzuk arcképet is tartalmazott. A kutatók először abból a feltételezésből indultak ki, hogy a szép nőkről biztosan sokan azt gondolják, hogy buták, és ezért kapnak kevesebb lehetőséget. A kutatás további része azonban megcáfolta ezt a feltételezést, és afelé mutatott, hogy a diszkrimináció okát máshol kell keresni.

A fotó szerepe vevőkapcsolatot igénylő ill. irodai állásoknál

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi van akkor, ha a kinézet is számít a munka szempontjából. Ezért két csoportra osztották az állásokat:

A felmérés során megcélzott állások 27%-a ún. „nyilvános” munka volt, ahol szemtől szemben kell a vevőkkel foglalkozni (pl. ügyfélszolgálatos, értékesítő).
Míg a hirdetések 73%-a irodai vagy olyan állásra szólt, amely nem igényli az ügyfelekkel való személyes kapcsolattartást.

A vevőkapcsolatot igénylő és az irodai munkakörök esetében is a vonzó férfiak kaptak a legmagasabb arányban pozitív választ (23,8% és 18,3%), őket követte a kép nélkül jelentkező férfiak csoportja (16,7% és 12,6% kapott interjúmeghívást), és végül az átlagos férfiak (10,7%-kal és 8,6%-kal). Tehát a munka típusától függetlenül a jóképű férfiakat hívták be legnagyobb arányban. Őket követően a fénykép nélküli önéletrajzok voltak eredményesebbek.

Az elküldött önéletrajzokra érkezett állásinterjú meghívások aránya

Különösen megdöbbentő azonban, hogy a csinos nők az amúgy is hátrányos helyzetükhöz képest még rosszabb eredményt értek el a vevőkapcsolatot igénylő állások esetében. Mindössze 10,2%-ban hívták be őket ilyen állásokra, míg irodai vagy más munkákra az esetek 13,7%-ában.

Az elküldött önéletrajzokra érkezett állásinterjú meghívások aránya

(Fontos még egyszer megjegyeznem, hogy egy-egy állásra ugyanolyan önéletrajzot küldtek a kutatók – a különbség csupán abban állt, hogy csatoltak-e fényképet hozzá, és ha igen, akkor egy vonzó vagy egy átlagos kinézetű jelöltét.)

Mi a baj a csinos nőkkel?

De mi lehet az oka, hogy a személyzetisek rendre hátrányosan megkülönböztetik a csinos nőket a fénykép nélküli és az átlagos kinézetű női jelentkezőkkel szemben is?

Nos, a kutatók a következőre jutottak:

A HR osztályok dolgozói között általában több a nő, mint a férfi. A tanulmány által vizsgált állások kiválasztását végző szakemberek közül 93% volt nő. Ez alapján a kutatást végzők nem túl örömteli, de elkerülhetetlen következtetésre jutottak: a csinosabb női kollégákkal szembeni féltékenység / versenyhelyzet vezet az attraktív női jelöltek hátrányos megkülönböztetéséhez.

Erre utal, hogy amikor az állásközvetítő cégek és a munkáltatók preferenciáit elemezték a kutatók, a munkáltatók „büntették” leginkább a csinos nőket. Ugyan az állásközvetítők is előnyben részesítették a fénykép nélkül jelentkező nőket, de ők legalább nem kezelték hátrányosan a csinos nőket.

Az elküldött önéletrajzokra érkezett állásinterjú meghívások aránya

A kutatók úgy gondolták, hogy míg egy munkaközvetítőnek nem kell majd egy munkahelyen dolgoznia a csinosabb konkurenciával, addig a munkáltatók személyzetisei feltehetően pontosan ezen ok miatt bántak elutasítóbban a csinos nőkkel szemben.

A munkaközvetítők sem teljesen pártatlanok azonban, mert ők meg a jóképű férfiakat részesítik szokatlanul nagy előnyben. Több mint két és félszer valószínűbb ugyanis, hogy behívnak egy jóképű férfit egy átlagos kinézetű férfi jelölttel szemben.

Az elküldött önéletrajzokra érkezett állásinterjú meghívások aránya

A diszkrimináció nemcsak a jelölteket, hanem a cégeket is hátrányosan érinti

A kutatók megdöbbenve tapasztalták, hogy ugyanazzal a szakmai gyakorlattal és végzettséggel rendelkező jelentkezők között mekkora különbséget tettek a személyzetisek pusztán a fotó alapján, ami nem fogja érdemben befolyásolni a teljesítményt.

Az eredményből levonták a tanulságot: nem csak a jelöltek, de a munkáltatók érdekei is sérülnek a jelöltek fényképén (is) alapuló kiválasztás során. A kutatók szerint érdemes lenne a berögzült szokásrenden változtatni, és egy igazságosabb kiválasztásra áttérni.

Fontolóra kellene venni szerintük a belga állami szektorban már jól működő anonim rendszer bevezetését, amelynek lényege, hogy az önéletrajzok nem csak a jelölt fényképét, de még a nevét sem tartalmazzák. De az angolszász (USA, Kanada, Nagy-Britannia) országok gyakorlata is igazságosabb, ahol nem szabad fényképet csatolni a jelentkezéshez.

Hogyan döntsünk?

Amíg azonban Magyarországon ez a szemléletváltás nem következik be, a jelentkezőnek magának kell eldöntenie, csatol-e fényképet az önéletrajzára. A tanulmány alapján úgy gondolom, minden nő jobban jár, ha elhagyja a fotót, mert ez egyértelműen csökkenti a visszahívási esélyeiket. A férfiak közül is csak azoknak javaslok fényképet csatolni, akik kimondottan jóképűnek tartják magukat. (És erős empirikus bizonyítékuk van arról, hogy a hölgyek többsége is így ítéli meg őket.)

Még egy fontos dolog:

Az izraeli felmérést fiatal szakemberek fotóival végezték, tehát a jelöltek életkorán alapuló megkülönböztetést nem vizsgálta a tanulmány. Mivel Magyarországon érezhetően erős a kor alapú diszkrimináció, és az arckép elég egyértelműen utal a jelentkező korára, ezért még a 45 év feletti jóképű férfiaknak sem javaslok fotót csatolni az önéletrajzhoz.

Tehát véleményem és tapasztalatom szerint a középkorú vagy idősebb jelöltek közül mindenki, férfiak és nők is jobban járnak, ha nem csatolnak fényképet a pályázatukhoz. Egy hagyományos önéletrajzból ugyan lehet következtetni valakinek a korára, de vannak olyan önéletrajzírási technikák, amelyek „fiatalító” hatásúak, anélkül, hogy hazudnánk.

De mi van akkor, ha kifejezetten kérik a fényképet?

Míg Izraelben a fénykép csatolása opcionális, nálunk sok álláshirdetésben kimondottan kérik. Ebben az esetben mindenkinek a saját belátására bízom, hogy hogyan dönt. A kérés ellenére könnyen lehet, hogy a nőknél és az átlagos külsejű férfiaknál sikeresebb egy fénykép nélküli önéletrajz, feltéve, hogy tényleg jól van megírva.

Ne felejtsd, a tanulmány üzenete, hogy igenis létezik diszkrimináció a fénykép alapján. A kutatás szerint egyedül a fiatal, jóképű férfiak jártak jól a fénykép csatolásával a fénykép nélküli önéletrajzokkal szemben. Mindenki mást nagyobb arányban hívtak be, ha nem csatolt fényképet a jelentkezéséhez.

Baráti üdvözlettel:

András

u.i. Tudom, többen most azt mondjátok magatokban, hogy oké-oké, de ez a tanulmány Izraelről szólt, mi pedig Magyarországon élünk. Ugyanez volt az egyik „kifogás” egy, a közelmúltban bemutatott amerikai felméréssel kapcsolatban is. Én sem állítom, hogy itthon ugyanezek a százalékok jönnének ki.

De abban biztos vagyok, hogy mivel az itthoni kiválasztási gyakorlatra is jelentős hatással vannak a nagy nemzetközi vállalatok és (a legtöbbször) az ő megbízásukból dolgozó munkaközvetítők – csakúgy mint az Egyesült Államokban vagy Izraelben – ezek a nemzetközi tanulmányok legalább iránymutatásnak nagyon értékesek és relevánsak itthon, Magyarországon is.

————————————

Sikeres elhelyezkedés agrármérnökként vidéken, budapesti fizetésért

Baráth András — Fri, 20 Apr 2012 15:25:30 +0000

Itt egy újabb részletes beszámoló egy álláskeresőtől, aki a Gerilla Önéletrajz Módszereket használta.

“Kedves András!

Egy nagyon boldog “befektetőd” vagyok. 2 éve is talán, hogy – akkor még “csak” előzetes felkészülésként – beruháztam a Gerilla Önéletrajz és Álláskeresési Módszerek oktatóanyagba. Előre is elnézésedet kérem, ha kicsit zavaros lesz a beszámolóm, de a hír még friss, nagyon.

Születésem szerint budapesti, hajlandóságom szerint örök vidéki lány vagyok. 2001-ben végeztem agrármérnökként, és 2 évig küszködtem, hogy a mezőgazdaságban helyezkedhessek el – elvégre ezért mentem agráregyetemre. Végül 2003-ban egy tejtermelő tehenészeti telepen sikerült elhelyezkednem műszakvezetőként. Szerettem a munkámat, a munkatársaimat, nagyon jó volt velük a kapcsolatom. Azonban alig 11 hónap közös munka után egy családtag (nagymamám) súlyos megbetegedése miatt 2004-ben kénytelen voltam visszaköltözni Budapestre…

Szerencsémre állásból állásba sikerült a kényszerű váltás, ismerős segítségével. Az új helyem (egy minisztériumi háttérintézményben, közalkalmazottként) élvezetes, jó és jól fizető munkában – de én mindig visszavágytam a gyakorlatba. Reménykedtem, hogy a főváros csak rövid ideig lesz jelen az életemben. Nem így történt, már a 8. évemet gyűröm itt. Illetve most már mondhatok nyugodtan múlt időt.

A gyakorlati mezőgazdaság érdekel igazán

Nagyjából 2 éve folyamatosan lestem a lehetőségeket. Ismerősöket is megkértem, hogy ha hallanak valamit, szóljanak. Idén március első napjaiban egy (nagy és jó nevű) mezőgazdasági cég honlapján rábukkantam egy csodálatos hírre: szarvasmarha ágazatba (tejtermelő tehenészetbe) kerestek állattenyésztő mérnök munkatársat. Felhívtam egy ismerősömet, akinek az adott cégnél vannak ismerősei, hogy segítsen kideríteni, valós-e a kiírás, illetve aktuális-e még? A válasz másnap egy határozott “igen” volt.

Mondanom sem kell, ekkor sürgősen beadtam a jelentkezésemet, egy – a tanultaknak megfelelően a helyzethez igazított – Gerilla-típusú önéletrajzot. Ez a forma jelentősen megkönnyítette számomra az interjút (a jelentkezés után alig 2 héttel, egész pontosan március 23-án), mivel a beszélgető-felvételiztető partnerek könnyebben tudtak kérdezni a – nem túl sok – gyakorlati tapasztalatomról.

Az általad tanított interjútechnikáknak köszönhetően fel tudtam készülni a lehetséges nehéz pillanatokra, beugratós kérdésekre, így nem tudtak zavarba hozni. Az interjú végén elkerülhetetlenül meg kellett nevezni egy összeget, aminél kevesebbet nem fogadok el. Előzetesen felmértem, hogy nagyjából mivel lehet számolni, így megneveztem egy reális, a cég körzetében magasnak számító – bár a jelenlegi fizetésemnél kicsivel alacsonyabb – összeget.

Kevés a gyakorlatom, de jól szerepeltem az interjún

A végén azzal váltunk el, hogy 2-3 hét múlva e-mailben jelentkeznek a három lehetséges válasz (igen – most nem, de nyilvántartásba vettük – sajnos nem) valamelyikével. Itt szeretném megjegyezni, hogy végig rendkívül korrektek voltak mind a kérdéseket, mind a beszédstílusukat, viselkedésüket tekintve. Őszintén beismerték, hogy a 8 év háttérintézményi munka erősen negatívumként jelentkezik. Tisztában voltam vele, el is ismertem, de igyekeztem kiemelni ebből az időszakból néhány olyan tapasztalatot-készséget, amit talán ők is tudnának hasznosítani. Mindezek alapján nem számítottam semmi jóra, de nem voltam elkeseredve. Úgy gondoltam, tapasztalatnak, gyakorlásnak mindenképpen jó volt az interjú.

Talán már felfigyeltél beszámolómban az időre. Igen, jól látod. A március 23-i interjún legalább 2, de inkább 3 hetet ígértek, mire e-mailben reagálnak. Tegnap (azaz március 28-án!) felhívtak, hogy az általam megnevezett fizetéssel felvennének, ha nekem is megfelel. Emlékezve a tanultakra, 1 nap gondolkodási időt kértem, amit készségesen megadtak. Alaposan elgondolkodtam. Mivel bőven az általuk jelzett idő előtt kerestek meg, úgy gondoltam, talán el tudnám érni, hogy a felajánlottnál magasabb, a jelenlegimmel megegyező fizetéssel vegyenek fel. Úgy döntöttem, vállalok annyi kockázatot, hogy esetleg nem tudják megadni, és elesek ettől a lehetőségtől. Örömmel jelenthetem, sikeresen kockáztattam, megadják a kért magasabb összeget.

Jelenlegi munkahelyem természetesen nem túl boldog, hiszen elég sok területen bevethető munkatárs vagyok/voltam. De be kell őszintén vallanom, ez most nem érdekel. Sokkal inkább érdekel az, hogy visszatérhetek az engem igazán érdeklő tevékenységi körbe (gyakorlati mezőgazdaság), s mindezt úgy, hogy a szakmai fejlődés is biztosítva van.

Végezetül szeretném megköszönni a segítségedet, ami nélkül semmi esélyem nem lett volna megszerezni ezt az állást! Szívből kívánok a munkádhoz kitartást, minden jót – és még nagyon sok hasonló, boldog beszámolót!

Üdvözlettel:

Thury Eszter

Interjú Eszterrel

Nézd meg az Eszterrel készült videó-interjút is, amiben részletesen beszámól arról, hogy minek köszönhette ezt a gyors eredményt.

Gratulálok Eszternek, és hasonlóan jó eredményeket kívánok Nektek is!

Üdv:
András

———————-

Mit néznek a személyzetisek az önéletrajzodon?

Baráth András — Tue, 17 Apr 2012 15:03:31 +0000

A napokban jelent meg egy új önéletrajz kutatás eredménye, amelyet az egyik legjelentősebb amerikai állásportál, a The Ladders készíttetett. A kutatás során arra keresték a választ, hogy személyzetis szakemberek hogyan dolgozzák fel az önéletrajzokat.

Konkrétan azt vizsgálták, hogy:

az önéletrajz szerkezete mennyiben befolyásolja az olvashatóságot;
a kiválasztással foglalkozó szakemberek átlagosan mennyi ideig olvasnak egy-egy önéletrajzot;
a fénykép mennyiben segíti az önéletrajz feldolgozását, értelmezését.

A vizsgálat során 30 személyzetis szakember munkáját követték nyomon 10 héten keresztül úgynevezett szemmozgás-követő technológiával. Tehát azt elemezték, hogy mit néznek a szakemberek egy önéletrajzon, ill. mennyi időt töltenek el egy dokumentum olvasásával.

A kutatók egy-egy rövid kérdőívet is kitöltettek a szakemberekkel minden önéletrajz elolvasása után, rövid értékelést kérve az önéletrajzok áttekinthetőségéről.

Nézzük a kutatás eredményeit!

Mennyi idő jut egy önéletrajzra?

Ha emlékszel még az ingyenes leckékre, azt állítottam valamelyikben, hogy egy önéletrajzra átlagosan 3 másodperc jut. Be kell valljam, hogy tévedtem…

A kutatás szerint ugyanis egy önéletrajzot átlagosan 6 másodpercig olvastak a szakemberek… Ennyi idő alatt eldöntötték, hogy szóba jöhet-e a jelölt a betölteni kívánt pozícióra, vagy nem. Amennyiben alkalmasnak tűnt a jelölt, tovább olvasták az önéletrajzot. Ha nem tűnt alkalmasnak, vették a következő pályázatot.

De mindegy is, hogy 3 vagy 6 másodperc. A lényeg, hogy valóban kevés időd van arra, hogy megragadd az olvasó figyelmét, és arra késztesd, hogy tovább olvasson.

Mennyit számít egy önéletrajz struktúrája?

Abban mi is megegyezhetünk, hogy ha ilyen kevés idő áll rendelkezésre, nagyon nem mindegy, hogy egy önéletrajz mennyire könnyen olvasható. A kutatók ezért azt is megnézték, hogy az önéletrajz struktúrája mennyiben segíti, hogy az olvasó könnyen át tudja tekinteni az anyagot.

Ebből a célból jelentkezők által írt illetve professzionális önéletrajzírók által átírt önéletrajzokat hasonlítottak össze kétféle módon.

1) A szemmozgás-követő technológia

Modern eszközökkel úgynevezett hőtérképet rajzoltak. A hőtérkép azt mutatja meg, hogy az önéletrajzokon milyen részeket pásztázott át a szem. Amiket a leggyakrabban és legtovább néztek az olvasók, azok a részek pirossal látszódnak az alábbi képeken.

A bal oldalon egyébként egy jelölt által elkészített önéletrajz látható, míg a jobb oldalon ugyanennek a jelöltnek egy önéletrajz-szakértő által átírt változata látható. Jól kitűnik, hogy a szakember által elkészített, és strukturáltabb önéletrajzot részletesebben és átfogóbban nézték meg a személyzetisek.

2) Kérdőíves kiértékelés

Még mindig a struktúra jelentőségét elemezve a kutatók egy-egy rövid kérdőívet is kitöltettek az önéletrajzokat válogató személyzetis szakemberekkel. Azt kellett értékelniük, hogy egy önéletrajz mennyire volt áttekinthető.

A jelöltek által készített önéletrajzok átlagosan 3.6 pontot kaptak egy 7-es skálán, míg a professzionális önéletrajzírók által átírt önéletrajzok 6.2 pontot. Tehát egy profi önéletrajzíró szakember által elkészített önéletrajzot jóval könnyebben áttekinthető és értelmezhető – vonták le a következtetést a kutatók.

Ennek ugye kiemelt jelentősége van akkor, amikor 6 másodperc alatt eldől, hogy részletesebben átnézik-e az önéletrajzodat.

Na és mi a helyzet a fényképekkel?

Itt nem volt könnyű helyzete a kutatóknak, hiszen az Egyesült Államokban az anti-diszkriminációs törvények miatt nem szerepel fénykép az önéletrajzokon. Ezért a kutatás internetes adatlapokat vetett össze: a LinkedIn üzleti közösségi oldalon lévő adatlapokat a Ladders állásportálon található adatlapokhoz hasonlították.

A mi szempontunkból most csak a fotó kérdése lényeges, de ezen kívül még más
szempontokat is vizsgáltak.

Nos, a szemmozgás-követő módszertan azt az eredményt mutatta ki, hogy a személyzeti szakemberek az adatlapon töltött idő 19%-át a fotó vizsgálatával töltötték el a szakmai tapasztalat és készségek rovására.

Következtetés

A kutatás kétféle következtetést fogalmaz meg:

Érdemes professzionális önéletrajzírók segítségét kérni, akik áttekinthetőbb és emiatt eredményesebb önéletrajzokat írnak.
A fénykép nagyobb eséllyel vonja el a figyelmet magáról a szakmai tapasztalatról, emiatt érdemes olyan online adatlapot készíteni, amin nincsenek “vizuális elemek” tehát fénykép.

Ehhez annyit tennék hozzá, hogy ha Te magad készíted el az önéletrajzodat, akkor is fordíts az eddigieknél jóval nagyobb figyelmet a strukturált és esztétikus szerkezetre. Csak egy példa: ha az önéletrajzodat 12-es betűmérettel készíted, akkor a fejezetcímeket (tanulmányok, szakmai tapasztalat) szedd legalább 16-es betűvel. Ez lehet, hogy banálisnak hangzik, de rengeteg olyan pályázat kerül a kezembe, ahol szinte minden szöveg ugyanazzal a betűmérettel van szedve.

A fényképpel kapcsolatos álláspontomat szerintem jól ismered, ebbe most nem mennék bele. Viszont ha úgy döntesz, hogy mégis teszel fényképet az önéletrajzodra, akkor kérlek válassz vagy csináltass egy olyan fotót, amely a legjobb képben tüntet fel Téged!

Mert abban biztos lehetsz, hogy alaposan meg fogják nézni.

Üdv:

András

u.i. Egy kedves ismerősöm értékesítő munkatársat keres. Ha érdekelnek ilyen lehetőségek, érdemes lenne megnézned az álláshirdetést itt.

——————————

A király beszéde – avagy egy beszédtechnika kurzus tanulságai

Baráth András — Fri, 06 Apr 2012 09:36:57 +0000

Egy érdekes élményről szeretnék beszámolni. Nem is hinnéd, hogy tavaly beszédtechnika tanárhoz jártam. A történet áprilisban kezdődött, amikor megnéztem A király beszéde c. filmet.

Talán Te is tudod, hogy a film VI. György angol királyról szól, aki erős dadogása miatt beszédtechnika tanárhoz fordult.

A király beszéde - jelent a filmből

Éppen úgy alakult, hogy néhány nappal a mozi után a Toastmasters Szónok Egyesület nemzetközi prezentációs versenyén vettem részt. Bár nagy sikere volt az előadásomnak, én mégis úgy éreztem, hogy bizony lenne még mit csiszolnom a beszédemen.

Hogy csak egy példát mondjak: nehézséget okozott, hogy megfelelő hangerővel beszéljek mikrofon nélkül. Vagy hogy ne olyan monoton hangszínen beszéljek, hogy a közönség 5 perc után álomba szenderül.

A film adott erőt

Bár korábban nem mertem volna logopédushoz menni, a Király beszéde c. film ráébresztett, hogy nem szégyen beismerni, ha valamiben segítségre szorulunk. És nem szégyen elkezdeni dolgozni a fejlesztendő területeinken.

Sőt, arra is ráébresztett a film, hogy ha nekem a logopédus kifejezés valami oknál fogva negatív – márpedig az volt, mert gyerekkoromban is jártam logopédushoz – akkor nyugodtan használjam a beszédtechnika óra kifejeztést.

Így már egyáltalán nem volt ciki kimondani ismerősök előtt, hogy épp beszédtechnika órára megyek. Sőt, mivel megfigyelésem szerint a legtöbb embernek van legalább egy kis hiba a beszédében – hogy mást nem mondjak, például a gyakori őőőőő-zés –, kifejezetten elismerően néztek rám.

A Seneca Beszéd Stúdióban, Balás Eszter tanárnő beszédtechnika órái egyébként nagyon élvezetesek voltak. Újra rádöbbentem, hogy minden szakmának megvannak azok a bejáratott technikái és módszerei, amellyel gyökeres változás érhető el. A beszédtechnika óra ráadásul felért egy önismereti tréninggel is, hiszen a beszéd a személyiségünk megnyilvánulása.

Most ugorjunk egy évet előre az időben

Amiért minderről most írok az az, hogy épp a múlt héten tartotta a Seneca Beszéd Stúdió a 15 éves születésnapját, és a tanárnő ebből az alkalomból egy kis ünnepséget szervezett felnőtt ügyfeleinek. (Egyébként gyerekekkel is foglalkoznak.)

Szívesen mentem el a rendezvényre, mert kíváncsi voltam, hogy kik lesznek még ott rajtam kívül. Megmondom őszintén, arra számítottam, hogy nálam nagyobb nehézségekkel küzdő emberek, akiknek lehet, hogy az élet egyéb területein is problémái vannak. (Kérlek, ezt ne vedd nagyképűségnek, csak azért írom ilyen nyersen, hogy pontosan értsd, mire gondoltam.)

Néhány perc késéssel érkeztem a helyszínre, és már odakint megdöbbentem. A beszédstúdió épülete előtt ugyanis a parkoló tele volt gyönyörű, többnyire közép- és felső-kategóriás autókkal.

Amikor belépem a terembe, a bemutatkozások után megállapítottam, hogy az autók bizony nem a szomszéd autónepperhez tartoznak, hanem az ünnepségen résztvevőké. Azt láttam, hogy a résztvevők közül mindenki a maga területén az átlagosnál sikeresebb ember: cégvezetők, igazgatók, menedzserek, sikeres vállalkozók, tanácsadók, trénerek, sőt még egy rádiós műsorvezető is volt köztük.

Hibásan ítéltem meg az embereket

Ekkor tudatosult bennem, hogy korábban én magam is mennyire hibásan ítéltem meg azokat az embereket, akik beszédtechnika tanárhoz fordulnak. Márpedig az az érzés, hogy biztos csak a “szerencsétlen” emberek fordulnak felnőtt korban logopédushoz, engem is évekig visszatartott attól, hogy elmenjek egy ilyen szakemberhez.

Érted mit akarok mondani?

Sokszor a belső büszkeségünk tart vissza bennünket attól, hogy segítséget vegyünk igénybe valamilyen területen. Hogy például egy nehezebb, akár depressziós időszakban pszichológushoz menjünk. Hogy párkapcsolati problémák esetén párkapcsolati tanácsadóhoz forduljunk. Vagy hogy álláskeresőként karrier-tanácsadóhoz vagy önéletrajz-tanácsadóhoz (Khm…) forduljunk.

Mi tart vissza?

Talán attól félünk, hogy ezzel elismerjük a gyengeségünket és gyengébbnek is fogunk látszani? Talán attól tartunk, hogy nálunk “kevesebb” emberekkel kerülünk egy valós vagy képzeletbeli csoportba?

Nem tudom biztosan megmondani.

De a múlt héten azt láttam a Seneca Beszéd Stúdió rendezvényén, hogy ez a felfogás alapvetően téves volt az én részemről. Azt tapasztaltam, hogy elsősorban az igényes, fejlődni vágyó emberek fordulnak szakemberhez.

Pedig a nehézségeket le lehet küzdeni. A rendezvényen résztvevők közül néhányan igen komoly beszédhibákkal küzdöttek korábban. Volt aki erősen dadogott, volt aki annyira hadart, hogy mások alig értették, amit mondott.

De ha ezt nem mondják el a bemutatkozás során, én észre nem vettem volna a beszédükön. Mert felismerték, hogy valamin változtatni kell, mertek segítséget kérni, és egy jó szakember keze alatt le tudták győzni a problémájukat.

Arra biztatlak Téged is, hogy merj Te is szembenézni a fejlesztendő készségeiddel. Mert nem csak, hogy nem szégyen szakemberhez fordulni. Hanem mert már magával az elhatározással is a sikeresebb emberek csoportjába fogsz tartozni.

Baráti üdvözlettel:

András

u.i. Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok. A Facebook oldalunkon megosztottam a tavalyi locsolóversemet, amellyel a hölgyeket szeretném köszönteni. Ha már úgy is ott vagy, klikk a “Tetszik” gombra az oldal tetején, és csatlakozz a Gerilla Önéletrajz Klubhoz friss napi hírekért és inspirációért.

———————————

MR1 Kossuth Rádió interjú Baráth Andrással

Baráth András — Thu, 08 Mar 2012 14:17:43 +0000

Kedd délelőtt az MR1 Kossuth Rádió vendége voltam. A téma az eredményes önéletrajz-technikák mellett a sokakat foglalkoztató videó-önéletrajz volt. Vajon ez tényleg egy olyan eszköz, amellyel ki lehet tűnni a tömegből, vagy inkább csak egy múló divat, melytől nem remélhetünk túl sok interjúmeghívást? Görgess le, és mindjárt megtudod!

Ha nem volt lehetőséged élőben meghallgatni a beszélgetést, most bepótolhatod. Klikk a lenti lejátszón a narancssárga gombra, és hallgasd meg most a riportot! Ebből hamarosan megtudod, hogy:

Ha csak egyetlen dolgot változtatsz az önéletrajzodon, mi legyen az?
Milyen veszélyeket hordoz magában, ha a fényképpel együtt küldöd az önéletrajzodat?
Hogyan épül fel az amerikai önéletrajz?
Igénylik-e a munkáltatók a videó-önéletrajzot, és érdemes-e ilyet készítened?
Mit mutass meg magadból a munkáltatóknak a közösségi oldalakon?

Helyezd magad kényelembe, töltsd egy pohár italt, és hallgasd meg ezt a tömör összefoglalót az önéletrajzírás és álláskeresés aktuális kérdéseiről! Indításhoz klikk a narancssárga gombra!

Baráti üdvözlettel:

András

u.i. Ha van még néhány perced, írd meg, hogy mit gondolsz a videó-önéletrajzról. Kíváncsi vagyok a véleményedre.
——————–

Két húzóágazat a munkaerő-piacon

Baráth András — Mon, 27 Feb 2012 14:13:06 +0000

A HVG Állásbörze kiállítót elnézve tisztán körvonalazódik, hogy melyik az a két iparág Magyarországon, amelyik nagy számban kínál új munkahelyeket. Az itt dolgozó cégek tárt karokkal várják a jelentkezőket – sőt, milliókat költenek arra, hogy őket válasszák az álláskeresők.

A múlt héten rendezték meg a 10. HVG Állásbörzét, amely érdekes tapasztalatokkal szolgált. Második alkalommal hívtak meg előadóként, és nagy öröm volt számomra, hogy ilyen sokan eljöttek az előadásomra.

Köszönöm, hogy ilyen sokan végighallgattátok az előadásomat

Az előadásom után szétnéztem a kiállítók között, és érdekes tapasztalatokat gyűjtöttem. A kiállítók standjainak mérete és vizuális megjelenése ugyanis kristálytisztán mutatja, hogy jelenleg melyik az a két húzóágazat Magyarországon, amelyik tömeges számban keres új munkatársakat.

Made in Germany and Hungary

Az Állásbörzén a német autógyártás képviselői és beszállítói tettek ki leginkább magukért, élükön az Audival, amely több mint 2100 új munkahelyet létesít Győrben. Nem csak a stand megjelenése volt grandiózus, de három autót is kiállítottak figyelemfelhívásként az Állásbörze területén. Ezek közül az egyik egy vadonatúj koncepcióautó volt.

Az Állásbörzén készült fényképeket megnézheted a Gerilla Önéletrajz Facebook oldalán ide kattintva. (Ha már úgy is ott jársz, kérlek csatlakozz a több mint 2.800 fős klubunkhoz a “Tetszik” gombra kattintva a Gerilla Önéletrajz Facebook főoldalán.)

A német autógyárak növekedésének motorja egyrészt a gyorsan növő export – a fejlődő országok autósai sokszor a német márkákat részesítik előnyben. De a németországi belső kereslet is erős, sokan vásárolnak új autót, és már 2011-ben is egészséges fejlődést mutatott a piac.

Ennek köszönhetően a német autóipari beszállítóknak is jól megy az üzlet. Az állásbörzén kiemelt jelenléttel volt jelen a ThyssenKrupp, a Continental, Knorr-Bremse és a Bosch is. Ez utóbbi egyébként a második leghatározottabb megjelenéssel volt kint az Audi után (a standjuk még talán nagyobb is volt, mint a győrieknek.)

A képhez hozzátartozik hogy ezek a cégek elsősorban műszaki szakembereket keresnek nagy számban. De ha egy cég növekszik, akkor a támogató funkciók úgy, mint a pénzügy, HR, logisztika, ügyfélszolgálat, adminisztráció létszáma is bővül.

A nemzetközi szolgáltató központok

Én magam az egyik első magyarországi nemzetközi szolgáltató központnál a Diageo-nál dolgoztam korábban, így jól ismerem ezt az iparágat. Ezek a cégek legtöbbször házon belül kiszervezett pénzügyi, ügyfélszolgálatos és adminisztrációs munkafolyamatokat végeznek. A Magyarországra telepített, gyakran több száz főt foglalkoztató központok a cégcsoport nemzetközi leányvállalatinak nyújtanak sokrétű szolgáltatásokat.

Az állásbörzén meghatározó jelenléttel bíró cégek közül ilyen volt az olajipari BP (régebben British Petroleum ma már Beyond Petroleum) a Cemex (a világ legnagyobb cementipari cége) a British Telecom (BT) és az Avis-Budget autókölcsönzö cég is. (A standokról készült fotókat tehát itt tudod megnézni.)

Léteznek olyan szolgáltató központok is, amelyek nem az anyavállalat cégeinek, hanem külsős cégeknek nyújtanak kiszervezett szolgáltatásokat. Az állásbörzén a Tata Consulting Services, az IBM és a Unisys tartozott ebbe a körbe.

Magyarországon a nemzetközi szolgáltató központok 30-50 ezer embert foglalkoztatnak. Egy-egy cég általában folyamatosan bővíti a szolgáltatásokat, illetve a fluktuáció is viszonylag magas, így folyamatos a munkaerő-felvétel.

Hozzátartozik a képhez, hogy a szolgáltató központokban túlnyomóan nyelveket folyékonyan beszélő fiatalok dolgoznak.

Mi a tanulság a többieknek?

Az állásbörzén jelen lévő kiállítók közel sem reprezentatívak. Nincsenek például jelen a kis- és középvállalatok, de a nagy munkáltatók közül sincs itt mindenki.

A fenti trend alapján azonban következtetni lehet arra, hogy milyen iparágakba, milyen tevékenységű cégekhez érdemes pályázni. Mind az autóipari gyártók, mind a nemzetközi szolgáltató központok növekedését az export hajtja.

A jelenlegi gazdasági helyzetben elsősorban a termék- vagy szolgáltatás exporttal foglalkozó cégeknél figyelhető meg jelentősebb bővülés.

Olyan munkáltatókat érdemes tehát keresni az álláskeresés során, akik külföldre is dolgoznak. Mert ahol bővülés van, ahol jól megy a szekér, azok a cégek nagyobb számban keresnek munkatársakat, és könnyebb bekerülni.

A múlt heti Figyelőben olvastam például a kisvárdai Master Good cégről, amely a baromfiipar területén piacvezető Magyarországon. Jelentős export bővülés mellett milliárdos beruházásokat és termelésbővítést valósítanak meg, de álláshirdetéseket még a honlapjukon sem találsz.

Ezekről cégekről nincs egy konkrét lista, a legtöbben még csak nem is hirdetnek. De az biztos, hogy új munkatársakat vesznek fel, sokszor tömegesen. Neked kell keresned, Neked kell nyitott szemmel és füllel járnod, hogy ezeket a lehetőségeket megtaláld. Ezért is gerilla a gerilla álláskeresés.

A gerilla álláskeresési módszerek megismerésének egyik nagyon jó terepe a Gerilla Önéletrajzírás Edzőtábor, melyet március 3-án, azaz most szombaton tartok. A jelentkezésről még nem késtél le, szökőnapig, azaz február 29-ig tudsz beiratkozni. Ha eljösz, akkor most 17.990 Ft értékű meglepetést is kapsz tőlem, mert az új, Gerilla Önéletrajz és Álláskeresési Módszereket a tréning napján ajándékba odaadom számodra.

Itt tudsz jelentkezni az Gerilla Önéletrajzírás Edzőtáborba»»»

Baráti üdvözlettel:

András

———————–