Nem tudom, Te hogy vagy vele, de én rendszeresen vért izzadok a terveim megvalósításával. Remek elképzeléseim vannak arról, hogy mit és hogyan kellene megcsinálni, de gyakran ezeknek csak egy töredékét valósítom meg.

Sokszor hozom kifogásnak, hogy a nap csak 24 órából áll, de belülről tudom, hogy bizony-bizony, lehetnék ennél sokkal hatékonyabb.

Egyszer csak azt mondtam, hogy ebből elég!!

A lassú tempó néhány hónappal ezelőtt már annyira frusztrált, hogy elmentem egy coach-hoz. A coach tulajdonképpen egy üzleti személyi edző, aki általában vezetőknek segít hatékonyabbá vagy jobb vezetővé válni.

Az első találkozást követően hetente jártam Izsó Gáborhoz, aki a beszélgetések során rávilágított egy fontos dologra.

Azt javasolta, hogy figyeljem meg, milyen helyzetekben vagyok hatékony, és aztán próbáljak tudatosan ilyen helyzeteket létrehozni magamnak. Megfigyeltem például, hogy egy Kálvin téri kávézóban mindig nagyon jól megy a munka. Azóta is -  hiába van a cégemnek saját irodája – , gyakran oda megyek le, ha cikket írok.

Mi ebben az áttörő?

A személyes hatékonyság témát azóta is kutatom, és januárban egy érdekes tanulmányra lettem figyelmes.

Ez ugyanaz a kutatás, amiről hétfőn is írtam, a címe: Hatékony önszabályozás a célok elérésében (Effective self-regulation of goal attainment, Gabriele Oettingen, Gaby Hönig, Peter M. Gollwitzer). De amíg az első fejezetben arról volt szó, hogy hogyan kell célokat kitűzni, a második fejezet a megvalósításról szólt. Én is ez utóbbiról beszélek most.

Szóval a kutatók egy érdekes kísérletet végeztek, éppen az önéletrajzírással kapcsolatban. Húsz fiatal szakember volt a kísérlet alanya, akik egy önéletrajzíró képzésen vettek részt.

Az önéletrajzírás workshop elején a csoportot két részre választották:

1. Az egyik felének azt az instrukciót adták, hogy délután 5-re el kell készíteniük az önéletrajzukat a rendelkezésre bocsátott instrukciók alapján.
2. A csoport másik fele is ugyanezt a feladatot kapta, mint az első, de velük kitöltettek egy rövid kérdőívet is, hogy pontosan mikor és hol akarnak hozzálátni az önéletrajz megírásához.

Tehát a különbség az instrukciókban mindössze annyi volt, hogy a második csoport részvevőinek meg kellett mondaniuk előre, hogy mikor és hol akarnak hozzákezdeni az önéletrajzuk elkészítéséhez.

Az eredmény azonban döbbenetes volt

• A nap végére az első csoport 10 résztvevőjéből mindössze ketten készítették el az önéletrajzukat. Tehát a csoportnak csupán a 20%-a érte el a célt.

• A második csoportból azonban 10-ből 8 résztvevő készítette el az önéletrajzát, így tehát a 80%-uk volt eredményes. Ez több mint négyszeres különbség az első csoporthoz képest!!

A kutatók több kísérletet is elvégeztek annak a pontosítására, hogy vajon mi okozta ezt a hatalmas eltérést. És minden kísérlet visszaigazolta, hogy amikor a résztvevők előre leírták, hogy egy feladatot mikor és hol akarnak elvégezni, akkor jóval nagyobb százalékban teljesítették a kitűzött célt.

A tudósok a pszichológiai mechanizmust úgy értelmezték, hogy a mikor és hol meghatározása egyfajta asszociációt és automatizmust teremt a fejünkben. Így amikor az adott időben az adott helyszínen vagyunk, akkor szinte automatikusan nekilátunk a kitűzött feladatnak.

Ha tehát szeretnéd végre versenyképessé tenni az önéletrajzodat, megírni egy ellenállhatatlan motivációs levelet, elkészíteni egy régóta halogatott pályázatot, akkor a legfontosabb lépés azt meghatároznod, hogy mikor és hol kezdesz majd hozzá.

Üdv:

András

————————

Nem tudom, olvastad-e a A Titok c. könyvet, ami hallatlan sikert aratott néhány éve. Csak azért kérdezem, mert ha olvastad, és hittél a Titokban, akkor rossz hírem van számodra.

A tudományos kutatások ugyanis bizonyos fokig ellentmondanak a könyvben foglaltaknak…

A Titok c. könyv – az én olvasatomban – arról szól, hogy be tudjuk vonzani az életünkbe a sikert, a gazdagságot és a boldogságot. Ehhez mindössze arra van szükség, hogy nap mint nap elképzeljük magunkat úgy, mintha már elértük volna azt a bizonyos állapotot, amire vágyunk. (Sokan ezt hívják vizualizálásnak.) A Titok szakértői azt állítják, hogy a mindennapok során a negatív gondolatokat egyszerűen ki kell zárni a fejünkből.

A pozitív vizualizáció használata az önfejlesztésben korántsem új. Az elmúlt évtizedekben Hogyan legyünk sikeresek típusú könyvek százai említették úgy, mint a siker egyik fontos eszközét.

Kimaradt egy fontos dolog

Két tudományos kutatás is kétségbe vonja, hogy a pozitív vizualizáció önmagában előnyös lenne. Viszont bemutatják egy olyan változatát, amely tényleg kirobbanó eredményekhez segíthet hozzá bárkit, így Téged is.

A Pozitív fantáziák elszívják az életerőt c. kutatás a közelmúltban jelent meg. (Positive fantasies about idealized futures sap energy – Heather Barry Kappes, Gabriele Oettingen)

A szerzők, akik New York Egyetem és a Hamburgi Egyetem pszichológiai tanszékén dolgoznak, nem kevesebbet állítanak, mint hogy a pozitív fantáziálgatás valójában negatívan hat a teljesítőképességünkre és az elért eredményekre. Ennek fő okát abban jelölték meg, hogy a pozitív vizualizáció lecsökkenti az energiánkat.

Arról van szó a kutatók szerint, hogy amikor beleéljük magunkat egy pozitív jövőbeni élethelyzetbe, például hogy elnyertük egy szuper állást, és ennek hatására újra boldogok leszünk, az életünk rendeződik, akkor ezek a gondolatok becsapják az agyunkat. A tudatalattink ugyanis bedől a manipulációnak, emiatt megnyugszunk, és nem fordítunk annyi energiát cselekvésre, mint amennyire az elképzelt állapot elérésére valójában szükség lenne.

Az álmokat szembe kell állítani a valósággal

Csakis akkor lehet hatásos a pozitív vizualizáció, állítják a kutatók, ha az elképzelt pozitív állapotot szembeállítjuk a valósággal, és sorra vesszük azokat a veszélyeket is, amelyek megakadályozhatják, hogy elérjük a céljainkat. A pozitív fantázia + negatív kontraszt az a nyerő kombináció, amely a legnagyobb energiával fog ellátni bennünket ahhoz, hogy a célunk eléréséhez szükséges munkát véghezvigyük.

De ez tényleg működik?

Egy másik kutatás, a Hatásos önszabályozás a célok elérésében c. tanulmány szerzői ezzel teljesen megegyező felismerésre jutottak. (Effective self-regulation of goal attainment, Gabriele Oettingen, Gaby Hönig, Peter M. Gollwitzer)

A kutatók egy igen szemléletes kísérletben bizonyították, hogy a pozitív vizualizáció általában nem elég a jobb eredményekhez. Ám egy kis módosítással valóban csodákra képes. A kísérletben 55 fiatal német gyermek vett részt (mind 10-12 év körüliek), akik a kísérlet keretében kezdtek először angolt tanulni.

A diákokat három csoportba osztották

1) Az első csoportot olyan instrukciókkal látták el, hogy képzeljék el, milyen jó lesz majd, amikor folyékonyan beszélnek angolul (pozitív vizualizáció). Ezt követően azonban az esetleges akadályokat és veszélyeket is végiggondoltatták a diákokkal. Például leíratták velük, hogy milyen érzés lesz, ha a céljukat mégsem érik el, azaz nem fognak megtanulni angolul. (Ez volt a negatív kontraszt.)

2) A második csoportot csak a pozitív képek átgondolására kérték.

3) A harmadik csoportot pedig csak a negatív lehetőségek és következmények végiggondolására kérték.

A diákok teljesítményét aztán többféleképpen mérték:

• A kutatók két hét elteltével kitöltöttek a diákokkal egy értékelést, hogy saját bevallásuk szerintük milyen szorgalmason tanulták a nyelvet.
• Szintén a kísérlet kezdetéhez képest két héttel a tanárokkal is értékeltették a diákokat, hogy ki milyen jól haladt.
• Két hét illetve három hónap elteltével pedig egy nyelvi tesztet is kitöltöttek a diákokkal, ami a nyelvtudás szintjét mérte fel.

Szerinted mi lett az eredmény?

Azok a diákok érték el magasan a legjobb eredményeket, akik az első csoportba tartoztak, tehát akik a pozitív fantáziálás után átgondolták a negatív lehetőségeket is. Ez a csoport magáról is azt állította, hogy nagyon szorgalmasan dolgozott. De ennél is beszédesebb, hogy a tanáraik és az objektív nyelvi tesztek is azt mutatták, hogy jobban fejlődtek, mint a tisztán pozitív, vagy tisztán negatív gondolattársítást elvégző csoport diákjai.

Mi ebből a tanulság?

Az első és legfontosabb tanulság, hogy írd le a céljaidat. Mivel ez a blog elsősorban álláskereséssel foglalkozik, ezért ha mást nem is, de az elhelyezkedéssel kapcsolatos céljaidat kérlek mindenképp írd le!

Ennek részeként végezz el egy pozitív vizualizációs gyakorlatot:

Képzeld el, hogy végre olyan állásod van, amit régóta szerettél volna! Milyen érzés lenne ez? Mi lenne a legfontosabb változás, amit ez az életedbe hozna? Gondold végig, és írd le!

Itt azonban nem szabad megállnod!

Most jön a negatív kontraszt:

Képzeld el, hogy mégsem valósul meg, amit annyira szeretnél. Mi akadályozhat meg Téged abban, hogy belátható időn belül olyan állásod legyen, amilyet szeretnél? Gondold végig, hogy mi jöhet közbe, ami miatt egyszerűen nem találsz új állást? Milyen következményei lennének ennek? Kérlek ezt is írd le!

Biztosan vannak olyanok, akik szerint ez csak hókusz pókusz. De ha Te nyitott vagy az új módszerekre és a tudományos kutatások által bizonyított érvekre, akkor érdemes lehet komolyan venned a célok kitűzését és dokumentálását.

Azt azonban ne felejtsd el, hogy nem elegendő csak a pozitív életképeket átgondolni, mint ahogy a Titok c. könyv írja. Az álmainkat szembe kell állítanunk a jelenlegi helyzetünkkel és a lehetséges veszélyekkel ahhoz, hogy legyen elég energiánk és motivációnk elvégezni a sikerhez szükséges munkát.

Én személy szerint nagyon érdekesnek találtam a fent bemutatott kísérleteket, és mindenképp alkalmazni fogom a javasolt módszereket. Ez azonban biztosan nem az egyetlen helyes út a célok és eredmények elérésében. Te milyen módszereket használtál már eredményesen? Ha van öt perced, kérlek írd meg itt a blogon!

Baráti üdvözlettel:

András

————————–

Tudom, erre biztosan sokan rávágjátok, hogy “a jó kapcsolatok.” De mi van, ha nincsenek ilyen kapcsolataid? Mi van, ha már segítséget kértél az összes ismerősödtől álláskeresés témában, de semmi. Vagy nem nagyon tudtak segítettek, vagy ha segítettek is, nem vezetett eredményre. Akkor mi van?

Nyílván az nem működik, hogy csak ülünk és várunk.

Én úgy gondolom, hogy az álláskeresésnek is megvannak a különböző technikái, amiket lehet alkalmazni. Kérdés, hogy mi az eszköz, mi az a tudás, aminek birtokában  a lehető leggyorsabban el tudsz helyezkedni.

Arra vagyok tehát kíváncsi, hogy az alábbi három lehetőség közül szerinted melyik a legfontosabb a gyors és sikeres elhelyezkedéshez?

Szavazás

Note: There is a poll embedded within this post, please visit the site to participate in this post's poll.

Így működik

Kérlek, válaszd ki a véleményednek megfelelő választ, és aztán klikk a VOTE, azaz szavazás gombra!

Az eredményeket szavazás után egyből látni fogod.

És hogy miért fontos ez?

Ezzel a kérdéssel igazából el szeretnélek gondolkoztatni. Mert ha tisztában vagy azzal, hogy melyik az az eszköz, amitől a leggyorsabb eredményt várhatod,  akkor célszerű ezzel töltened az időd nagy részét.

Amint megtudtuk, hogy mit gondol az olvasóim többsége, egy újabb cikkben vesézzük ki a szükséges teendőket.

Üdvözlettel:

András

Ez a cikkem a Profession állásportál Karriertippek rovatában jelent meg.

Mégis, sok az olyan egyébként kiemelkedően sikeres vezető, akiknek az önéletrajza nem tükrözi vissza ezeket a sikereket. Három gyakori hiba szokott előfordulni a vezetői, szakmai önéletrajzokban:

1. Az önéletrajz éppen a vezetői készségekről és tapasztalatról nem tartalmaz elegendő információt. Pedig a vezetői készségek megléte és minősége legalább annyira fontos, mint a szakmai hozzértés.
2. A vezető elsősorban feladatok felsorolásával próbálja bemutatni a tapasztalatát. Ez azért nem elegendő, mert pusztán a feladatok bemutatása mellett nehéz kiemelkedni olyan ‘versenytárs’ jelöltek közül, akik hasonló tapasztalattal rendelkeznek.
3. Gyakran túl hosszú, akár három vagy négy oldalas a vezetői önéletrajz, mert az írója minden fontosabb tapasztalatot részletesen be akar mutatni. Emiatt azonban nehezen áttekinthető a pályázat.

Ez a három fő hiba vezet oda, hogy az egyébként rátermett és munkájában sikeres vezető hiába küldözgeti a pályázatát, nem hívják be állásinterjúra. Vannak, akik arra a következtetésre jutnak ebből, hogy ők már túlképzettek, pedig a hiba nem bennük, hanem az önéletrajzukban van.

A probléma azonban gyorsan kiküszöbölhető az alábbi változtatásokkal szakmai önéletrajzodban:

1) A vezetői készségek bemutatása

A vezetői önéletrajznak a szakmai hozzáértés mellett a vezetői készségek és tapasztalat meglétét is bizonyítani kell. Hiszen ha belegondolunk, hogy mitől jó vezető valaki, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a vezetői készségeknek és tapasztalatnak gyakran nagyobb a szerepe, mint a szakmai ismereteknek.

• Egy vezetőnek tehát a vezetői rátermettségét is be kell tudni mutatnia az önéletrajzában. Ez azonban nem olyan könnyű, hiszen a vezetői készségek kevésbé kézzelfoghatóak. De itt van néhány ötlet, ami segíthet:
• Írhat arról, hogy hány százalékkal csökkent a fluktuáció az osztályán/szervezetben, és mivel érte el ezt.
• Manapság sok helyen mérik a munkavállalói elégedettséget. Ha a vezető által irányított részleg elégedettségi mutatója jobb, mint a szervezet vagy az iparág átlaga, ezt is érdemes megemlíteni.
• Egy jó vezető ismérve lehet, hogy hány beosztottját sikerült vezetővé kinevelni, tehát hogy hányan léptek előre.

Hasonló példákkal, eredményekkel sikeresen érzékeltetheti valaki egy önéletrajzban, hogy jó vezető.

2) Konkrét eredmények bemutatása

A vezetői önéletrajzokra is jellemző a feladatkozpontúság. Gyakran úgy néz ki egy-egy önéletrajz, mint egy munkaköri leírás másolata: az önéletrajz feladatok és felelősségi körök felsorolására szorítkozik. Pusztán feladatok alapján azonban nehéz különbséget tenni egy kiemelkedő és kevésbé jó vezető között, ha hasonló pozíciókat töltöttek be.

Ezért a fontosabb feladatok tömör felsorolása mellett a konkrét eredmények bemutatására is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Íme néhány példa:

• Hány százalékkal nőtt az árbevétel a vezető osztályán?
• Hány százalékkal sikerült csökkenteni a működési költségeket a szervezetben?
• Mennyivel nőtt az ügyfélelégedettség?
• Milyen kiemelkedő projektet sikerült végrehajtani, és ennek milyen hatása volt?
• A selejtek száma mennyivel és milyen intézkedések hatására csökkent?

A konkrét példák azt közvetítik majd a leendő munkáltató felé, hogy ott is képes lesz hasonló eredményeket elérni a jelölt.

Ráadásul a konkrét eredmények még a vezetői rátermettséget is jobban alátámasztják. Hiszen egy osztály, igazgatóság vagy szervezet élén általában csak az képes komoly eredményeket elérni, aki jó vezető.

Az eredmények természetesen a szakmai hozzáértést és a szakmai tapasztalat meglétét is bizonyítják.

3) Az önéletrajz legyen tömör

Ha egy vezető a fent bemutatott módon fogja alátámasztani a vezetői és szakmai alkalmasságát néhány jól megválasztott példán keresztül, akkor az önéletrajz jóval fajsúlyosabb lesz, és tükrözi majd a vezető valós képességeit.

Így pedig már nem is lesz szükség arra, hogy minden egyes múltbeli pozíció részletes bemutatásával és feladatok végtelen felsorolásával bizonyítsa a vezető a hozzáértését.

Ugyanis még egy nagy tapasztalattal rendelkező szakember önéletrajzának is bele kellene férnie két oldalba.

Fontos, hogy már az első oldalon legyenek olyan meggyőző tények, amelyek megragadják az olvasó figyelmét. Kezdődhet például az önéletrajz egy rövid, két- vagy háromsoros vezetői összefoglalóval, ami ad egy nagyon tömör összefoglalást a vezető tapasztalatáról, és megfogalmazza, hogy milyen pozícióban, szakterületen szeretne elhelyezkedni.

Összefoglalva tehát: a vezetői, szakmai önéletrajz akkor lesz igazán eredményes, ha nemcsak a szakmai ismeretek, hanem a vezetői készségek és tapasztalatok meglétét is be tudja mutatni. Konkrét példákon, valós eredményeken keresztül, legfeljebb két oldalon.

Baráth András
okleveles önéletrajz-szakértő

Úgy tűnik, egyre nagyobb az érdeklődés a videó-önéletrajz kapcsán. Pénteken a Lánchíd Rádió élő adásában kérdeztek erről, mint meghívott szakértőt, előző nap pedig egy újságíró is a videó-önéletrajzról írt cikkhez kérte ki a véleményemet.

Mi is az a videó-önéletrajz?

A videó-önéletrajz nem más, mint egy rövid, egy-két perces videófelvétel, amin a jelölt maga beszél a képen, és röviden bemutatja a szakmai tapasztalatát. A kész felvételt aztán feltölti az internetre, de akár DVD lemezre kiírva is el lehet küldeni egy jelentkezés mellé.

A videó-önéletrajz népszerűsítői azt ígérik, hogy a százszámra küldött önéletrajzok közül könnyen ki lehet emelkedni, ha egy videó-felvételen mutatod be a szakmai tapasztalatodat. Másrészt egy mozgókép a személyiségből is többet megmutat, mint egy írott önéletrajz, ezért elősegíti a gyorsabb kiválasztást – ígérik.

Én nem vagyok ebben olyan biztos

A Lánchíd Rádió pénteki műsorában is azt mondtam el, hogy a videó-önéletrajz soha nem fogja kiváltani az írott önéletrajzot. A kiválasztási folyamatban ugyanis az írott önéletrajz a belépő. Még ha valaki ismerős közvetítésével pályáz is meg egy állást, írott önéletrajzot akkor is kérnek tőle.

Ennek az az oka, hogy egy írott, egy-két oldalas anyagot nagyon gyorsan át lehet nézni, szükség esetén ki lehet nyomtatni, lehet rá jegyzetelni, és be lehet vinni egy állásinterjúra.

A videó-önéletrajz tehát nem fogja tudni helyettesíteni az írott önéletrajzot. De nem csak ez az egyetlen ellenérvem.

Mi még a probléma a videó-önéletrajzzal?

Tapasztalatból tudom, hogy egy jó minőségű néhány perces videófelvétel elkészítése mindennel együtt körülbelül egy napi munkát vesz igénybe, ha magad csinálod. Ez így elsőre soknak tűnik, de ha belegondolsz, hogy mi mindent kell elvégezni, akkor már nem az.

Alapvető feltétel ugyanis, hogy a videó-önéletrajz minősége jó legyen, mert egy amatőr módon elkészített vagy gyenge felvétel többet árt, mint használ.

Ha Te magad készítenéd el a videó-önéletrajzod, a következő teendőkre kell számítanod:

- a szöveg megírása és megtanulása;
- megfelelő helyszín kiválasztása;
- megfelelő öltözék kiválasztása;
- valamilyen extra világítás beszerzése;
- a felvétel elkészítése (a tévesztések miatt legalább négyszer-ötször fel kell majd venned bizonyos részeket);
- a felvétel megvágása;
- a felvétel feltöltése egy internetes tárhelyre, vagy kiírása DVD lemezre.

Mindehhez persze szükség van egy jobb minőségű videókamerára, esetleg egy külső mikrofonra, és egy vágó programra.

Ez bizony sok meló, főleg akkor, ha egyébként nem szoktál otthon videózni és videót vágni.

A másik lehetőség az, hogy megbízol egy profi videós céget, akik felveszik, és megvágják az anyagot. Természetesen a szöveget továbbra is Neked kell megírnod, és felmondanod, tehát egy félnapi elfoglaltsággal így is számolhatsz. A profi cég alkalmazásának költsége is van, a legtöbb cégnél általában 15-20 ezer forintnál kezdődik a videó-önéletrajz elkészítésének az ára.

Megér a videó-önéletrajz ennyi munkát és pénzt?

Szerintem nem. Egyrészt azért nem, mert a kiválasztással foglalkozók nem lelkesednek a videó-önéletrajzért. Az ő alapvető eszközük az írott önéletrajz, egy videó-önéletrajz csak megnehezítené a dolgukat.

Másrészt azért nem éri meg a fáradtságot, mert ha ezt az energiát arra fordítod, hogy az írott önéletrajzod és kísérőleveled igazán jó legyen, akkor sokkal többet profitálhatsz. Hiszen ha az írott önéletrajz a kiválasztás alapja, akkor azt kellene versenyképessé tenni, nem igaz?

De ha már van egy jó írott önéletrajzod, a modern álláskeresési technikákat is ismerd, és még szabadidőd vagy szabad tőkét is van, akkor nem foglak lebeszélni róla.

Ebben az esetben így használd:

A videó-önéletrajzodat töltsd fel a közösségi oldalon lévő adatlapodra, legyen az barátkozós közösségi oldal mint például a Facebook, IWIW vagy üzleti közösségi oldal, mint a LinkedIn vagy a Xing.

Az adatlapodon tehát nem csak fényképek lesznek, hanem most már egy rövid videó-üzenet is. A közösségi oldalad linkjét aztán beteheted az írott önéletrajzodba vagy a kísérőlevélbe, így irányítva oda a jelentkezésed felől érdeklődő állásközvetítőt, személyzetis munkatársat vagy leendő főnököt.

Így azonban már a videó-önéletrajz sokkal inkább egy egyszerű videó-üzenet, semmint önéletrajz.

Az angol nyelv azt mondja erre, hogy Nice-to-have, azaz egy olyan extra, ami jó ha van, de nem szükségszerű. (Ha valakinek van jobb ötlete a Nice-to-have fordítására, akkor a hozzászólások között szívesen látom.)

Akkor miért ilyen népszerű?

Joggal kérdezheted, hogy akkor miért hallani egyre többet a videó-önéletrajzról, ha nem is annyira hasznos. Azért, mert a videó-önéletrajzot a gyártók, tehát a videós cégek ügyesen népszerűsítik.

Engem is keresett már meg több cég is, hogy hirdessem a szolgáltatásukat jutalékért cserébe. De azt is felajánlották már, hogy ingyen segítenek nekem videó-leckéket felvenni és megvágni, ha ajánlom őket. Én azonban nemet mondtam, mert soha nem ajánlanék Neked olyan terméket vagy szolgáltatást, amiben nem hiszek igazán.

A másik ok, amiért egyre többet hallhatsz a videó-önéletrajzról az az, hogy az újságírók szívesen írnak róla, mert mint újdonság, érdekes.

A nagy felhajtás azonban ne tévesszen meg Téged: az írott önéletrajz sokkal-sokkal fontosabb, mint a videó-önéletrajz, és ez a jövőben sem fog változni.

Üdv:

András

——————————–

Ez a cikkem a Profession állásportál Karriertippek rovatában jelent meg.

Magyarországon sokáig a régi típusú, leíró önéletrajz volt használatban, amely esszében mutatta be egy jelölt szakmai tapasztalatát, családi állapotát és életének jelentősebb mozzanatait. A leíró önéletrajz mára teljesen kikopott a használatból, mert nehezen áttekinthető, és nem professzionális. Egyszerűen elavult.

Az amerikai típusú önéletrajz

Amikor Magyarországra beköszöntött a piacgazdaság, a multinacionális vállalatok megjelenésével gyorsan elterjedt az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában használt önéletrajz típus. Ez az úgynevezett amerikai típusú önéletrajz, amely nemcsak külföldön, hanem időközben már itthon is a legelterjedtebb önéletrajz formátum.

Az amerikai típusú önéletrajz külön fejezetekben mutatja be a szakmai tapasztalatot, a fontosabb készségeket és a tanulmányokat. Fontos jellemzője az áttekinthető tömör szerkezet. Ez az önéletrajz típus legfeljebb két oldal hosszú, és alapvetően tőmondatokban fogalmaz, vagy egyszerű felsorolásokat használ.

A hagyományos leíró önéletrajzzal ellentétben pedig fordított időrendi sorrendben, tehát a jelenből visszafelé haladva mutatja be a jelölt korábbi pozícióit, tanulmányait.

Érdemes megjegyezni, hogy az amerikai önéletrajz pontos angol fordítása Résumé, de ékezet nélkül írva is helyes: Resume. Ez a szóhasználat azonban csak az Egyesült Államokban és Kanadában elterjedt. Nagy Britanniában és Európa más részein a Curriculum Vitae (rövidítve: CV) kifejezést használják, amikor angolul hivatkozik valaki az önéletrajzra. Mindkét kifejezés azt a fajta önéletrajzot takarja, amit mi Magyarországon amerikai típusú önéletrajzként ismerünk.

Az Europass önéletrajz

Az Europass önéletrajz az Európai Bizottság kezdeményezésére született meg 1998-ban. A projekt fő célja az volt, hogy a szakmai tapasztalat és kompetenciák egységesített bemutatásával is megkönnyítsék a munkaerő szabad áramlását az Európai Unión belül.

Az Europass önéletrajz tehát deklaráltan egy sablon, melynek legjellemzőbb sajátossága a középre igazított elrendezés. Struktúrája kötöttebb, mint az amerikai önéletrajznak, éppen az egységesítés miatt. A kitöltési útmutató például még arra is felhívja az álláskeresők figyelmét, hogy ne változtassanak a sablon elemein, formátumán és betűtípusán.

Ez az egységes szerkezet teszi lehetővé, hogy az interneten is elkészítsük az önéletrajzunkat. Egy megadott online felületen felvihetjük a személyes adatainkat, és eztán a rendszer egy gombnyomásra elkészíti az Europass önéletrajzunkat, melyet elektronikus fájlként is lementhetünk, vagy akár ki is nyomtathatunk.

Az Európai Unió bővülésével, és az EU-s forrásokból finanszírozott népszerűsítés hatására mára az Europass önéletrajzot is meglehetősen széles körben használják – ám kizárólag Európában.

Melyik a jobb az europass vagy az amerikai önéletrajz?

Az Europass önéletrajz kötöttebb struktúrája sokszor túl kényelmessé teszi az álláskeresőket. Úgy kezelik ez azt önéletrajzot, mint egy átlagos formanyomtatványt, amelybe csak beírják az adatokat, és már kész is. A másik probléma a túlzott egységesítésből fakad. Amikor több száz álláskereső közül kell kitűnnünk a pályázatunkkal, kifejezetten hátrányos lehet, ha pontosan ugyanolyan sablont használunk, mint mások.

Az is fontos szempont, hogy a személyzetisek és az állásközvetítők melyik önéletrajz típust kedvelik jobban. Általánosan kialakult vélemény a szakemberek körében, hogy az Europass önéletrajz nehezebben áttekinthető, mint az amerikai önéletrajz. Ennek részben a középre igazított elrendezés az oka. De a nyelvtudás szintjének bemutatására használt különböző kódok sem teszik könnyebbé az Europass önéletrajz értelmezését.

Mindezek miatt azt lehet mondani, hogy általában amerikai típusú önéletrajzot érdemes használni. Ez alól kivételt képez, ha Európai Uniós intézményhez pályázunk, vagy külön kérik az Europass formátum használatát. Amennyiben valaki egy nyugat-európai országba jelentkezik, de nem egy EU-s hivatalba, akkor is az amerikai önéletrajzot lesz számára a jobb választás.

Azonban bármelyik típust is választjuk, célszerű kellő időt és figyelmet fordítani az önéletrajz megírására fordítani. Mert bár fontos a szerkezet, az önéletrajz tartalmán sokkal több múlik.

Baráth András
okleveles önéletrajz-szakértő

Minden jel arra mutat, hogy stagnál a gazdaság, és elmarad a remélt kilábalás. A kormány “1 millió új munkahely” tervéről bebizonyosodott, hogy irreális, és már a költségvetés is csak 400 ezer új munkahellyel számol… 2020-ig.

A helyzet azonban nem annyira rossz, amint amilyennek elsőre tűnik.

Bár az átlagos munkanélküliségi időtartam jelenleg több, mint másfél év (egészen pontosan 18,7 hónap), ez a szám 2004-ben is 16,7 hónap volt. Tehát most átlagosan 2 hónappal tart tovább elhelyezkedni, mint a “békeidőkben”.

A foglalkoztatottsági számok sem annyival rosszabbak, mint válság előtt:

2010-ben átlagosan 3 millió 781 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, míg 2006-ban 3 millió 930 ezer. A különbség durván 150 ezer fő, azaz kb. 4%-kal van kevesebb munkahely, mint a válság előtt. Azt hozzá kell tenni, hogy ez a 150 ezer hiányzó állás a munkanélküliségi rátát majdnem duplájára, 11%-ra emelte.

De én azt mondom, hogy még ilyen körülmények között is van egy tényező, ami miatt évente több, mint négyszázezer új betöltendő állás keletkezik.

Kitalálod mi lehet ez?

A munkaerő fluktuáció!

A munkaerő fluktuáción a munkaerő elvándorlását értjük, azaz a munkavállaló döntése nyomán bekövetkező kilépéseket. A  fluktuációt százalékban szokták kifejezni, amely a kilépők számát az átlagos állományi létszámhoz viszonyítja.

Bár a fluktuáció számításának módja gyakran magába foglalja az elbocsátásokat és a nyugdíjazásokat is, azt lehet mondani, hogy az olyan válságos éveket leszámítva mint 2009, a fluktuációval megüresedő állásokat újra betöltik a cégek.

Pontosan ez a lényeg: a fluktuációval jelentős számú állás üresedik meg, melyeket újra betöltenek.

De hogy megtudjuk, nagyjából mennyi állás üresedik meg, vessünk egy pillantást a fluktuáció mértékére!

Több napi kutatás során sem találtam egészen pontos számot Magyarország egészére, de jó néhány cég munkaerő fluktuációjáról sikerült pontos adatot beszereznem. (A legnagyobb vállalatok társadalmi felelősségvállalási jelentéseket tesznek közzé, melyben a munkaerő fluktuációról is nyilatkozniuk kell.)

Itt láthatod a fluktuációs adatokat tíz jelentősebb munkáltatóra:

Munkaerő fluktuáció néhány jelentősebb magyar munkáltatónál

Talán egyetértesz velem, hogy ha olyan vállalatoknál, mint a MOL, a Magyar Telekom vagy az OTP 10% körül van a munkaerő fluktuáció, akkor a munkáltatók többségénél az átlagos fluktuáció valahol 15-20% körül lehet. Vagy még több.

A Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank számai pedig azt bizonyítják, hogy az állami szektorban is hasonló mértékű fluktuációval lehet számolni.

Eszerint egy átlagos munkáltatónál a munkaerő-állomány egyhatoda minden évben megüresedik, és újra betöltésre kerül – még a jelenlegi gazdasági helyzetben is. Jelenleg az így megüresedő állások jelentik Neked az egyik legnagyobb lehetőséget, hogy mielőbb el tudj helyezkedni.

Hogyan pályázhatsz ezekre az állásokra?

Beszéljünk most arról, hogy hogyan találod meg ezeket az állásokat.

Az a tapasztalatom, hogy nagyon nehezen.

Az így megüresedő állásoknak ugyanis csak egy töredéke kerül ki az állásportálokra vagy állásközvetítő cégek ajánlatai közé. A személyzetis szakemberek által széles körben elfogadott mutató szerint ugyanis az állások 80%-a úgynevezett rejtett állás. Ezek az állások nem kerülnek nyilvánosan meghirdetésre. De ettől még léteznek.

A rejtett állásokról

Tévedés lenne azt hinni, hogy az összes rejtett állást kapcsolatok, és ‘sógor-koma’ alapon töltik be a munkáltatók. A személyes ismerősök szerepe elsősorban az információ-áramlásban merül ki. Ezért is dolgoz ki egyre több cég olyan jutalom rendszert, mellyel arra ösztönzik a munkavállalóikat, hogy ajánlják a céget ismerőseiknek is. Az ajánlás útján érkező jelölteknek is meg kell azonban felelniük a többlépcsős kiválasztás során.

A közvetlen megkereséseknek is nagy szerepe van a fluktuáció által megüresedett állások betöltésében. Ez alatt azt értem, hogy álláshirdetés nélkül is beküldöd a jelentkezésed egy munkáltatóhoz. A módszer eredményességét mutatja, hogy a statisztikai hivatal szerint másfélszer annyi új munkatárs talál így munkahelyet, mint álláshirdetések útján.

Két fontos tanulság

Amikor adatot gyűjtöttem ehhez a cikkhez, kétféle tanulság fogalmazódott meg bennem:

1. Még a stagnáló gazdasági helyzetben is több százezer állás üresedik meg évente, amelyek esélyt teremtenek Neked az elhelyezkedésre.
2. Mivel az állások 80%-a nem kerül meghirdetésre, ezért kulcskérdés, hogy hogyan találod meg, és hogyan pályázol a rejtett állásokra.

A fentiek alapján már érted, miért választottam Szalóki Ágnes kérdését a múlt heti Kérdezz-Felelek játék győztesének: “Hogyan tudok olyan cégekhez sikerrel pályázni, akik nem is adtak fel álláshirdetést?”

Ebben szeretnék segíteni Neked egy olyan újdonsággal, amelyen már hónapok óta dolgozok. Ha minden jól megy, a hét közepén már további részletekről is beszámolhatok.

Üdv: András

u.i. Ma éjfélig elérhető a 139 kérdésre adott válaszomat tartalmazó ingyenes Kérdezz-Felelek tanulmány. Ha még nem olvastad, töltsd le innen most, mert kedden már nem lesz rá lehetőséged.

———————————

Remélem megérte a fáradozásom. Töltsd le a tanulmányt itt! Klikk ide!

(Már csak  2011. november 14. hétfő éjfélig elérhető.)

Egy kis ízelítő a kérdésekből:

• Hogy kerüljem el, hogy a korom alapján ítéljenek meg?
• Mit kellene tennem, hogy az életrajzom alapján, ne legyen kifogás, hogy vidéki vagyok?
• Pályakezdőként hogyan adjam el magam?
• Úgy érzem mindent jól csinálok az önéletrajzomban, akkor miért nem kellek sehová?
• Mégis mit vár a munkáltató egy motivációs levélben?
• Hogyan vegyem fel a harcot azokkal a jelentkezőkkel, akiknek ismeretségük van az adott munkaadónál?
• Hogyan kell válaszolni arra, hogy mennyi a bérigényem, ha se túl keveset, se túl sokat nem akarok mondani?
• Mi van, akkor ha utálok arra a kérdésre válaszolni, hogy miért pont én lennék a megfelelő erre a pozícióra?
• Mit válaszoljak az interjúztató azon kérdésére, hogy mik a negatív tulajdonságaim?
• A gyes/gyed időszakát feltüntessem-e az önéletrajzomban?

A válaszaim letölthetők a Kérdezz-Felelek a tanulmányban.

A győztes kérdés:

A Kérdezz-Felelek játékban meghirdetettem egy főnyereményt annak, aki az általam egyik legfontosabbnak tartott kérdést tette fel.

Nos, ez a kérdés így hangzik:

Hogyan tudok olyan cégekhez sikerrel pályázni, akik nem is adtak fel álláshirdetést?

A nyertes Szalóki Tímea, aki egy 20 ezer Ft értékű kupont nyert, melyet a Gerilla Önéletrajz Műhely dobozos tréningjeire tud
beváltani.

És hogy miért ezt a kérdést tartom az egyik legfontosabbnak?

Részletes indoklást egy külön cikkben küldök szombaton.

Addig is töltsd le és olvasd el a 139 kérdésre adott válaszaimat. Siess, mert csak 2011. november 14. hétfő éjfélig érhető el!

Jó olvasást!

Üdv:
András

——————————————————————————————————

A szavazás lezárult

Köszönöm, hogy a szavazatoddal is segítetted a munkámat.

András

——————————————————————————————————

Bizonyára Te is tapasztalod, hogy az álláskeresés egy magányos feladat. Magányos, mert egyedül kell megküzdened az új állásodért. Mert sokszor még a hozzád közelállók sem tudnak segíteni.

Ezt a magányos harcot jól szimbolizálja egy-egy állásinterjú is. Te ülsz az asztal egyik oldalán egyes egyedül. Az asztal másik oldalán pedig  ott ül veled szemben a személyzetis, a kis főnök, a nagy főnök,  meg ki tudja még kicsoda. Néha egy egész bizottság.

Ők nap mint nap végeznek kiválasztást, így nagy tapasztalatuk és gyakorlatuk van benne. Ők meg tudják beszélni egymás között az egyes jelölteket. Ők tudnak tanácsot kérni egymástól.

De Neked ki segít az álláskeresés során?
Kitől kapsz választ a felmerülő kérdéseidre?

Mert az biztos, hogy ha valamiben nincs nagy tapasztalatunk, akkor nem árt valakitől tanácsot kérni.

Jó munkaerőként talán eddig még nem is nagyon kellett állást keresned, mert eddig legtöbbször Téged hívtak egyik munkahelyről a másikra. Vagy ha kellett is állást keresned, évekkel ezelőtt voltál utoljára ilyen helyzetben.

Ha sikeres voltál a munkádban, akkor a munkakeresésben nincs tapasztalatod. És így nagyon nehéz eredményesnek lenni.

Én megpróbálok segíteni.

A játék: megválaszolom a legfontosabb kérdésedet

Játsszuk azt, hogy én vagyok a Te személyes tanácsadód. És  megválaszolom a leges-legfontosabb kérdésedet.

A játék menete:

1. Tedd fel az álláskereséssel kapcsolatos legfontosabb kérdésedet itt lent a blogon hozzászólásként.
2. Mindenki csak egyetlen kérdést tehet fel, ami ne legyen hosszabb mint egyetlen mondat. Az ennél hosszabb kérdéseket nem tudom figyelembe venni, mert egyszerűen nem érnék a kérdések végére.
3. Kérdezni 2011. november 9., azaz szerda este 20 óráig lehet.
4. A kérdéseket témacsoportok szerint összesítem (név nélkül),  és egyetlen letölthető dokumentumban hozom nyilvánosságra a válaszaimmal együtt csütörtök (2011. november 10.) reggel 9-kor.
5. Kérdezni teljes és valós névvel lehet, ami a blog hozzászólásoknál mindig követelmény, de most a nyertes beazonosítása miatt is fontos. (Egy rejtett mezőben az email címet is meg kell adni, de ez nem kerül nyilvánosságra. Ezen az email címen fogjuk kiértesíteni a győztes kérdés beküldőjét.)

FIGYELEM

A kérdésekre adott válaszaim mindössze 4 napig lesznek elérhetők!!

Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2011. november 13. vasárnap estig le kell töltened a fájlt, ha  el szeretnéd olvasni a kérdésekre adott válaszaimat. Figyeld tehát a postaládádat már csütörtök reggel, hogy le ne maradj a válaszokról.

A beérkezett kérdéseket tehát nem egyesével a blogon, hanem összesítve  fogom megválaszolni egy letölthető anyagban.

A nyeremény

Úgy gondolom, hogy ezzel a játékkal mindenki nyer. Egyrészt  tanácsot kapsz tőlem egy olyan problémádra, ami Neked nehézséget okoz az álláskeresésben. Másrészt elolvashatod mások kérdéseit, és az azokra adott válaszaimat is.

A főnyeremény

Létezik egy olyan kérdés, ami megítélésem szerint a sikeres álláskeresés alfája és omegája. Ha erre a kérdésre tudod a választ, akkor sokkal könnyebben és sokkal gyorsabban el tudsz helyezkedni.

Aki legelőször felteszi ezt a Jolly Joker kérdést a blogon a megadott határidőig, 20 ezer Ft értékű vásárlási utalványt nyer, melyet a Gerilla Önéletrajz Műhely dobozos tréningjeire tud beváltani.(A nyeremény tehát annak jár, aki legelőször felteszi ezt a konkrét kérdést, amit én az egyik legfontosabbnak ítélek meg. Az ellenőrizhetőség miatt ezt a bizonyos kérdést már előre elküldtem az egyik ügyfelemnek, Hesz Viktóriának.)

Vágjunk is bele!

Óra indul, használd ki a lehetőséget, mert mostantól nem vagy egyedül az álláskeresésben! Tedd fel az álláskereséssel kapcsolatos legfontosabb kérdésedet itt lent a blogon hozzászólás formájában.

Baráti üdvözlettel,

András
a Te tanácsadód

u.i. Kérdezni tehát 2011. november 9. szerda este 8 óráig tudsz.  A válaszokat összesítve másnap, tehát csütörtök reggel küldöm. Ekkor fogom kihirdetni a nyereményjáték győztesét is.

———————-