Hogyan találhatsz gyorsabban munkát?

Írta: Baráth András

Az álláskeresők többsége, és talán Te is, csak egy vagy két álláskeresési eszközt használ. Pedig ha az összes rendelkezésre álló módszert igénybe vennéd, sokkal előbb tudnál elhelyezkedni.

Ha megkérdeznék tíz álláskeresőt, hogy milyen módszerrel próbálnak álláshoz jutni, abból legalább nyolc-kilenc az álláshirdetésekre való jelentkezést említené az első helyen.

Ugyanakkor a hivatalos statisztikákból is látszik, hogy az álláshirdetéseken keresztül a munkáltatók csak az üresedések 18%-át töltik be a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

Ez más szóval annyit jelent, hogy ha csak álláshirdetésekre pályázol, akkor a lehetőségeid 82%-át figyelmen kívül hagyod!!

Ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban megtaláld a hozzád illő állást, célszerű a többi álláskeresési módszerrel is tisztában lenned, és legfőképpen ezeket használod.

Nézzük akkor, hogy milyen eredményesek az egyes álláskeresési eszközök! A feltüntetett százalékok azt mutatják, hogy a munkáltatók az állások hány százalékát töltik be az egyes toborzási csatornákon. (Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal tette közzé.)

Kapcsolatok útján: 47%

Gondolom, nem okozott meglepetést, hogy a személyes kapcsolatok mozgósítása messze a legeredményesebb álláskeresési módszer. Sokan azonban nem fektetnek kellő energiát abba, hogy álláskeresésük során mobilizálják az ismerőseiket.

És itt nem csak a protekciós állásokról van szó. Az ismerősök tudnak bennünket tájékoztatni a környezetükben (akár az ő további ismerőseik munkahelyén) megnyíló lehetőségekről, a rejtett, a nagy nyilvánosság előtt meg nem hirdetett pozíciókról.

Meggyőződésem, hogy ha a kapcsolataidon nem dolgozol nap mint nap, akkor egyszerűen nem teszel meg mindent a mielőbbi elhelyezkedésedért.

Az gyenge kifogás, hogy “már mindenkit körbekérdeztem”?

Munkáltatók közvetlen megkeresése: 19%

Ez alatt azt a módszert értjük, amikor álláskeresők közvetlenül, akár álláshirdetés nélkül jelentkeztek egy céghez. Ez bizonyos munkaköröknél, például boltok esetében személyesen történik, a legtöbb cégnél azonban egy írásban elküldött pályázattal, vagy telefonos megkereséssel kezdődik.

Ilyenkor nem abból indulsz ki, hogy melyik cégnél van üres állás, hanem hogy pontosan milyen munkát szeretnél végezni, vagy melyik cégekhez vágysz a leginkább.

Jelen pillanatban nekünk még nem is az a fontos, hogy pontosan milyen módon kell pályáznod, mert ezt később részletesen kielemezzük. Hanem inkább arra hívnám fel a figyelmedet, hogy ez a technika milyen eredményes!

Elég meglepő, hogy ilyen módon több állást töltenek be, mint álláshirdetések útján, nem igaz?

Álláshirdetések útján: 18%

Az álláshirdetések működése jól ismert, így nézzük inkább a kevésbé ismert tényeket. Az állásportálokon található hirdetések jelentős része, körülbelül a fele személyzeti tanácsadó vagy állásközvetítő cégek hirdetése.

Ezt azért fontos tudnod, mert így a pályázatodnak egy plusz szűrőn, a személyzeti tanácsadó cégen is keresztül kell jutnia.

Ráadásul nagyon sokszor olyan munkakörökről van szó, amiket korábban nem tudtak betölteni a cégek. Ezért kényszerülnek arra, hogy megbízzanak egy toborzó céget és hirdetést adjanak fel.

Nem is csoda, hogy bár több ezer álláshirdetés van az állásportálokon, a munkahelyeknek csak 18%-át töltik így be.

Azt is szem előtt kell tartanod, hogy egy-egy álláshirdetésre több tucat, de inkább több száz pályázat érkezik be. Tehát egy átlagosan megírt pályázattal nem sok eséllyel tűnhetsz ki a sok jelentkező közül.

Ugyanakkor butaság lenne az álláshirdetéseket teljesen figyelmen kívül hagyni. Itt az a nagy kérdés, hogy hogyan tudod az álláshirdetésekre fordított időt optimalizálni, azaz, úgy kiszűrni és megpályázni a legkomolyabb lehetőségeket, hogy ne ezzel menjen el az egész napod.

Munkaügyi központokon keresztül: 7%

Bizony, bizony, a munkaügyi központokon keresztül is viszonylag sok állás talál gazdát. Érdemes tehát nézegetni a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által listázott állásokat is, ahol átlagosan 2.500 álláshirdetést találhatsz. Ezeknek a 98%-a friss hirdetés, 30 napnál frissebb megjelenéssel.

Azt viszont fontos figyelembe venned, hogy itt elsősorban alap- és középfokú végzettséggel rendelkező álláskeresőknek szóló hirdetéseket találsz.

Magán-munkaközvetítők révén: 2%

Az állásközvetítőket a köznyelv gyakran hívja ‘fejvadászoknak’, de ez félrevezető, ugyanis ez csak az egyik a két fő tevékenységből. A klasszikus fejvadászok, más néven vezető-kiválasztó cégek ugyanis csak a közép- és felsővezetőkre összpontosítanak.

A másik kategória a személyzeti tanácsadó, vagy más néven toborzó cégek, akik nagy számban kapnak megbízást munkaadóktól jelöltek felkutatására és előszűrésére.

De nem is az a fontos, hogy hogyan nevezzük őket, hanem hogy milyen kevés állást töltenek be a munkaközvetítők.

Most már talán érted, hogy miért nem kaptál visszajelzést azokra az álláshirdetésekre beadott pályázataidra, ahol nem volt feltüntetve a munkaadó neve, csak az, hogy az “X szakterületen piacvezető cég munkatársat keres Y pozícióba”. Az ilyen hirdetéseket szinte kizárólag munkaközvetítők adják fel.

Egyéb lehetőségek: 7%

Amint a későbbi leveleimből is látni fogod, több tucat módszer van, amelyekkel el tudsz helyezkedni. A KSH nyilvánvalóan csak a legnagyobb kategóriákat méri és listázza.

De ezeken kívül számos más módszer is van, amelyek segítségével a munkáltatók felveszik az új munkatársaikat, és melyeket ezért nekünk, álláskeresőknek is érdemes figyelembe vennünk.

A maradék 7% nagy részét olyan toborzási technikák teszik ki, mint például az állásbörzék, munkaerő-kölcsönző cégek, diákmunka. Később ezekről is beszélünk részletesebben is.

Használd az összes módszert!

A fenti adatokkal le is fedtem a legfontosabb álláskereső eszközöket és csatornákat. A lényeg az, hogy eredményesség szempontjából nézve az álláshirdetésekre valójelentkezés meglehetősen korlátozott, hiszen mindössze 18% eséllyel fogsz így állást találni.

Ezért is lényeges, hogy álláskereséskor minden fontos (az életkorodnak, tapasztalatodnak, végzettségednek megfelelő) álláskeresési csatornán próbálkozz.

Üdvözlettel:

Baráth András

okleveles önéletrajz-szakértő
elhelyezkedési tanácsadó

A szerzőről

Baráth András

Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő és elhelyezkedési tanácsadó. András álmodta meg és hozta létre 2009-ben a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal a céllal, hogy segítsen elhelyezkedni az álláskeresőknek az általa kidolgozott gerilla önéletrajz módszerek valamint a modern álláskeresési technikák segítségével. András a legjelentősebb szakmai szervezet, az Önéletrajzírók és Karriertanácsadók Nemzetközi Szövetségének (Professional Association of Resume Writers and Career Coaches) tagja, és vizsgázott szakértője. Büszke arra, hogy az elmúlt hét évben több ezer álláskereső talált új állást az általa tanított álláskeresési stratégiák segítségével.