A végkielégítés nem minden! Ezt is mérlegeld mielőtt felmondasz

Írta: Baráth András  |  2019. június 19.  |  c 3 hozzászólás

A legtöbb ember életében eljön az a pont, amikor úgy érzi: elfáradt. De úgy mindentől. Évek óta ugyanazt csinálod, ugyanazon az útvonalon jársz be reggelente, ugyanazokat az arcokat látod, ugyanazt az ízű céges kávét iszod, és ugyanazokon a céges problémákon rágódsz már évek óta… Na, ilyenkor szokott rettenetesen kecsegtetőnek tűnni pár hónap extra pihenő és a mellé felajánlott nagyobb összegű végkielégítés: vagyis az önkéntes felmondási lehetőség.

A cikk elolvasása kb. 5 perc.

Visszautasíthatatlannak tűnő ajánlat

Az elmúlt két hétben egymás után zsinórban három szakember is megkeresett az alábbi dilemmával: a cégnél átszervezés van, ezért a vezetőség néhány önként jelentkezőnek felajánlotta a végkielégítés melletti felmondási lehetőséget. A kérdés tehát: Lelépési pénzt ajánlottak, menjek vagy maradjak?

István, 51 éves mérnök ügyfelem azonnal el is fogadta az ajánlatot, ő azért keresett meg, mert azt hitte, felmondás után pikkpakk el tud helyezkedni, de 3 hónapja állást keres. Éva és Emese viszont épp azért jelentkeztek be hozzám személyes tanácsadásra, hogy együtt átbeszéljük a lehetőségeket, és segítsek nekik a döntésben.

És én bizony mindkettőjüket lebeszéltem a váltásról.

Pedig mindketten jó pár éve dolgoznak a jelenlegi állásukban…

…milliós nagyságrendű végkielégítésre számíthatnának…

…nem beszélve arról, hogy idén végre lenne egy szabad nyaruk…

Szóval első látásra igazán kecsegtető számukra az ajánlat. De csak első látásra!

A lelépési pénznek ára van

Talán most úgy tűnhet, magam ellen beszélek, és abban is biztos vagyok, hogy a Gerilla módszerekkel Éva és Emese is könnyedén el tudnának helyezkedni, de bevallom őszintén az elmúlt 10 év alatt nem egy hasonló történettel találkoztam.

A cégek nagy része kimondottan arra használja ezt a leépítési megoldást, hogy kiszűrje azokat az munkavállalókat, akik nem eléggé elkötelezettek a vállalat iránt.

Erre ez egy tökéletes eszköz, és szinte biztos is lehet benne a munkáltató, hogy mindig lesz olyan szakember a cégnél, aki a végkielégítésért cserébe a felmondást is örömmel elfogadja.

Hisz mindig akad olyan szakember, akinek épp mindenből elege van, aki egy kis szabadságra vágyik, vagy akinek igen jól jönne egyösszegben több havi, akár az éves fizetése. És ezért minimális mérlegelés után bátran felteszi a kezét, ha ilyen lehetőség adódik.

A baj pontosan ezzel van!

Hol az átverés?

Nem az a gond, hogy valaki feláll egy munkahelyről. Sőt, van az a helyzet, amikor végkielégítés nélkül is azonnal menni KELL.

Ha egy munkahelyen megaláznak, ha már semmilyen szempontból nem érzed jól magad a cégnél, ha nem fizetnek meg, és az egész iparág egy zsákutca, vagy már egészségügyi hatással van rád a közeg és az a mód, ahogyan bánnak veled, akkor VÁLTANI KELL! Menni kell akkor is, ha nincs kész terved, ha nincs másik ajánlatod, ha több tíz éve dolgozol egy helyen, és nagyon sok végkielégítést a kasszában hagysz. Akkor is menni kell, mert ez a helyzet nem lesz jobb számodra, viszont előbb-utóbb megbetegít. (Ha nálad is ez a szituáció, akkor kérlek, mindenképp nézd meg a következő ingyenes internetes előadásomat itt!)

DE!

  • ha egyébként nincs komoly gondod a céggel…
  • ha már bedolgoztad magad…
  • ha elismernek, és vannak sikereid…
  • ha tulajdonképpen elégedett vagy a fizetéseddel, és akár lenne is továbblépési lehetőséged…
  • ha jól beilleszkedtél és normális a főnököd…
  • egyszóval ha különösebb problémád nincs, mert jól bánnak veled és megbecsülnek…

akkor azt javaslom, milliós végkielégítés ide, pár munkamentes hónap oda, alaposan gondold át a döntésedet!!!

A lelépési pénzzel akkor van baj, ha úgy vágsz bele, hogy semmiféle terved nincs a jövőt illetően. Ha elintézed a mérlegelést azzal, hogy “de jó, most pár hónapig pihenek, lesz egy nagyobb összeg a kezemben, kifestem a házat, nyaralok kicsit…aztán majd keresek valami munkát, úgyis szakemberhiány van.”

Na, ez a nagy hiba!

Egy jó céget otthagyni, egy jó állásból felállni hiba!

Mi mennyit ér?

Én azt látom, hogy sajnos a legtöbb szakember vagy túl sokáig tűr egy munkahelyen, vagy mindenféle tervezés nélkül túl hirtelen dönt. És közben elfelejtünk egy fontos dolgot: egy váltás nem csupán arról szól, hogy találni kell egy másik munkát.

Ha nem vagy már pályakezdő, akkor a váltás számodra nem pusztán ennyit jelent. Tapasztalt szakemberként kicsit több forog már kockán: olyan állást kell találnod, ami nem töri derékba a karriered, ami lehetőség szerint nem visszalépés számodra, de legalábbis nem zsákutca. Ahol jól érzed magad, ahová be tudsz illeszkedni, és ahol megfizetnek.

Jó céget és jó állást találni melós! Még 2019-ben is! És nem megy egyik napról a másikra még a legkeresettebb szakembereknek sem. Átgondolt álláskeresési stratégiára, verhetetlen pályázati anyagra, magabiztos állásinterjú technikára és mindezek mellett komoly álláspiaci ismeretre van hozzá szükség. Nem csak azért, hogy felvegyenek, hanem, hogy te el tudd dönteni passzolsz-e a céghez vagy sem.

A legfőbb tanácsom tehát: mielőtt rábólintasz bármilyen felmondásra és bármekkora összegű végkielégítésre, minden szempontot mérlegelj! Ha amúgy is fontolgatod a váltást, akkor NE a végkielégítés miatt tedd meg. Ha pedig elviselhetetlen számodra egy állás, akkor NE a végkielégítés reménye miatt maradj, és kockáztasd az önbecsülésedet és/vagy az egészségedet! Helyette inkább készülj fel tudatosan a váltásra, tervezd meg az álláskeresést, és néhány százezer forint miatt semmiképp ne tedd magad kiszolgáltatottá! A téma folytatásával várlak szerettel csütörtök este a képernyő előtt egy vadonatúj internetes Gerilla mini-tréninggel. Gyere és hallgasd meg az ingyenes előadásomat, és tedd fel élőben a kérdéseidet!

A szerzőről

Baráth András

Baráth András okleveles önéletrajz-szakértő és elhelyezkedési tanácsadó. András álmodta meg és hozta létre 2009-ben a Gerilla Önéletrajz Műhelyt azzal a céllal, hogy segítsen elhelyezkedni az álláskeresőknek az általa kidolgozott gerilla önéletrajz módszerek valamint a modern álláskeresési technikák segítségével. András a legjelentősebb szakmai szervezet, az Önéletrajzírók és Karriertanácsadók Nemzetközi Szövetségének (Professional Association of Resume Writers and Career Coaches) tagja, és vizsgázott szakértője. Büszke arra, hogy az elmúlt hét évben több ezer álláskereső talált új állást az általa tanított álláskeresési stratégiák segítségével.

Hozzászólások

Egyetértesz? Tiltakozol? Szólj hozzá a témához!

A hozzászóláshoz kérlek használj teljes nevet és várjuk kulturált hozzászólásaidat legyen az akár egyetértő, vagy akár kritikus.


H.Szilvia
2019. június 19. szerda 21:01

Középkorú nő létemre 10 év multinál töltött jól fizető, de nagyon stresszes, nagyon melós állásból álltam fel tavaly nyáron önként, bennhagyva a végkielégítést és egyéb bónuszokat. Lett egy szabad nyaram, pihentem, 2 hó alatt sikerült új munkahelyet találnom, és visszatértem 10 év kihagyás után az eredeti szakmámhoz. Nem bántam meg, azóta is jó döntésnek tartom, annak ellenére, hogy a fizetésem kevesebb. Más téren viszont nyertem: stresszmentes, kevesebb munkát, megbecsülést, szabadidőt, elismerést kaptam. És a legfontosabbat: visszakaptam a majdnem tönkrement egészségemet, a mosolyomat, a nyugodtságomat. Mindezt a családom, környezetem is észrevette. Azóta csak a bókokat kapom: "milyen kisimult lettél, milyen jól nézel ki". Szerintem a pénz nem minden, és van, amikor tényleg váltani KELL! Most jól érzem magam az új munkahelyemen is és otthon is.

Válasz

andrew
2019. június 19. szerda 15:02

Adott egy réteg, lediplomázik mondjuk közgazdászként (egyetemi szint, semmi egyediség nincs benne, rengeteg ilyen végzettségű ember van), talál ilyen-olyan ügyintézői állást, tehát:
- se nem érzi jól magát, mert többre lenne képes (elvárják az álláshoz a diplomát, de amúgy 8 általánossal ellátható a tevékenység),
- se nem fizetnek jól (a magyar átlag nettó alig 200e felett, abból kb soha nem lesz ingatlana...),
- előmenetel nincs,
- esetleg még a beígért fizetésemelés is csak ígéret,
- és még a főnöke is esetleg inkompetens...

Elvegetál, mint az átlag (én egy kezemen meg tudom számolni, hányan elégedettek a munkahelyükön), merre lehet az előre? Baráth András erre mit mond? Lehet gerilla az önéletrajza, ha a tudása egyáltalán nem egyedi...Akkor? Hol, hogy kell jó munkahelyet találni? Mit domborítson ki?

Vélhetően ezért fogadja el az ember a végkielégítést, mert bízik benne, h hasonló (nem túl jó) lehetőséget máshol is talál...Nyilván, aki elégedett a helyzetével, az ne fogadja el, csak épp ez a fehér holló esete...

De kíváncsian várom a véleményeket, hol vannak a szuper közgazdász állások...

Válasz

András
2019. június 19. szerda 14:47

Nagyon egyetértek!
2012-ben veszettem el a multis, felsővezetői állásomat, 43 évesen. Azóta képtelen vagyok hasonló színvonalú állást találni.
Ott tartok már, hogy nincs mit veszíteni alapon átírom a CV-met idealizáltra (pl. eltüntettem a gapeket)
Még hamis személyazonosságot kellene szerezni, ahol nem 50 éves vagyok :)

Válasz

Hogyan keress állást, ha elmúltál 40-45 éves?
LETÖLTHETŐ INGYENES TANULMÁNY
Íme 5 bevált tipp, amiről minden 40-45 feletti álláskeresőnek tudnia kell. Ha elolvasod és kipróbálod ezt az 5 egyszerű szabályt, akkor:
  • az ÉLETKOROD NEM LESZ többé AKADÁLY az álláskeresésben,
  • könnyedén rá fogsz találni a NEKED VALÓ ÁLLÁSOKRA,
  • MEGFIATALÍTOTT ÖNÉLETRAJZODDAL KI FOGSZ TŰNNI a tömegből,
  • és sokkal TÖBB ÁLLÁSINTERJÚRA fognak behívni, mint korábban bármikor.
Hogyan keress állást, ha elmúltál 40-45 éves e-book